Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1909
Tartalomjegyzék
22 kező kérdés teszi kétségessé, hogy vájjon minden városi iskolának összes növendékei belépnek-e a közép-, polgári vagy szakiskolába, ahol kiegészíthetik tudásukat annyira, amennyire minden magyar embernek szüksége van, s vájjon a falusi osztatlan iskolák tanulói ezen okból eleve kizárvák-e a magasabb kiképzésből? A kérdésnek ily módon való megoldása apasztaná ugyan a gyenge előképzettségű tanulók számát, de fokozná a középiskola I. osztályában összeverődött tanulók ismeret-különbségét. Az elemi iskola részéről, Svajcz és Franciaország példájára hivatkozva, nagy szeretettel hangoztatják azt az eszmét is, hogy mindenkire legyen kötelező a népiskola hat osztályának elvégzése, tehát a középiskolába is csak az a tanuló volna felvehető, aki a hatodik osztályt legalább jó sikerrel elvégezte. S mivel ez eszmének terjesztői, ami egyébként kezd mind általánosabban hangoztatott óhaj lenni, az iskolakötelezettséget a betöltött 7-ik életévhez kötik, a tauulóévek- nek ekként való eltolódását, illetőleg megszaporodását úgy vélik a mai iskolábajárás időtartamával összhangba hozni, ha a középiskola nyolc évi tanfolyamát hatra szállítjuk le azon elv alapján, hogy érettebb korú s fejlettebb eszű s többet tudó tanulóval a mai középiskola tanítási anyagát bátran el lehet végezni hat osztályban. Nem is bizonyítgatva, hogy e terv olyképen is variálható — s ez a középiskola céljának talán-tán mégis csak jobban megfelel —, hogy a középiskolába jelentkezők számára az elemi iskolai tanítás ideje szállíttassék le három évre, s az ekként felmaradt egy esztendőt pedig a középiskolával szerves kapcsolatban levő előkészítő osztályban töltsék el a magasabb tanulmányokra készülő gyerekek: ennek a javaslatnak csak a hat osztályú elemi iskola és a hat osztályú egységes nemzeti középiskola együttes megteremtése esetén volna a mi célunkra is gyakorlati haszna és jelentősége. Mert a nép- és középiskola mai izoláltságában az elemi V. és VI. osztály elvégzése, a fejlettebb kort és a vele járó tisztább látást s nagyobb felfogó képességet nem számítva, tapasztalatom szerint inkább káros, mint hasznos volna. Hiszen tulajdonképen ez a két osztály hívatott az általános s jobbára a gyakorlati életbe vágó ismeretek s a nemzeti műveltség közlésére, s épen az elemi iskola négy osztálya után történik az elhajlás attól a gyenge érintkezéstől, ami a két iskola között ma található. S ekként, mert az elemi iskola két felső s a középiskola két alsó osztálya sem céljára, sem tantervére nézve egymással nem azonosak, a középiskolában szükséges ismeretek elmosódása következtében az a bizonyos ür csak szélesbülne. A felvételi vagy belépő vizsgálatról, melynek már van története, mint célszerűtlen és megbízhatatlan intézményről, modern pedagógus nem beszél. A sok közül egyet tartok komolyabb megfontolást érdemlő javas
