Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1907

Tartalomjegyzék

73 4. Miért és hogyan kell szeretnünk anyánkat? Xenophon dialógusának átalakítása és kibővítése. 5. A mi karácsonyesténk. 6. Deák első felirati javaslatának gondolatmenete. 7. Igazolható-e a horvátok lázadása? Kossuth olvasott beszéde alapján. 8. Miért és hogyan kell Dobó István emlékét tisztelnünk? Rövid emlékbeszéd. 9. A pábnkaivás veszedelmei Értekezés- próba a hallott előadások nyomán, a közvetetlen szemléletből merített anyag beleillesztésével. — Kk. Négyesy: Rhetorika. — Tan. K a s s ub a Domokos. 3. Latin nyelv. Heti 6 óra. Költői olvasmányok: Ovidius Fasti-jából: Romulus és Remus kitevése. A Lupercal. A Fabiusok veszte. Gabii elfoglalása. Újév napja. Terminalia. — Prózai olvasmányok: Cicero De imperio Cn. Pompei beszédéből I—XII. ff., a XIII—XXIII-ból kisebb szemelvények, XXIV. f. — Nyelvtani, stilisztikai és tárgyi ma­gyarázatok s az olvasott írók életének és működésének vázlatos ismer­tetése. A stílusgyakorlatokból a 243—245, 247., 113. (rövidítve), 145., 161. sz. darabok az alak- és mondattan tüzetes ismétlésével. — A ré­giségtanból vallási régiségek, kiváltságos rendek, peregrini, államjö­vedelmek.]— Emlézés. —Havonkint két írásbeli dolgozat; tárgyuk az olvasmány alapján szerkesztett összefüggő részleteknek latinra fordí­tása, félévenkint egy-egy fordítás latinból magyarra. — Kk. Csengery: Szemelvények Ovid usból. Köpesdy: M. T. Cicero De imperio Cn, Pompei és Pro Archia poéta című beszédei. Molnár: Latin Stílusgyakorlatok. Bartal-Malmosi: Latin alak- és mondattan. — Tan. Szalay Gábor. 4. Görög nyelv. Heti 5 óra. Olvasmányok: A Gyakorló- és Olvasókönyv 1—88. sz. darabjainak nagyobb részéből 1—3. mondat. — Ezek alapján az alaktan a /u végű igékig. — Havonkint két írásbeli dolgozat; tárgyuk a tanult alaktani szabályoknak megfelelő magyar mondatok fordítása görögre. — Kk. Maywald: Görög gyakorló- és olvasókönyv, Görög nyelvtan. — Tan. Szalay Gábor. 5. Görögpótló irodalom. Heti 3 óra. A) Görög irodalmi olvasmányok: Homeros Iliasának és Odysseiájának legjellemzőbb rész­letei, kapcsolatban mindegyik mű egész tartalmának, szerkezetének, a homerosi kérdésnek és általában a görög költészet legrégibb korá­nak megismertetésével. — Herodotos történeti művéből vett szemelvé­nyek s ezek kapcsán a görög történetírás kezdetének tárgyalása. — B) Magyar irodalmi olvasmányok: Tinódi: Buda veszéséről és Terek Bálint fogságáról. Részletek Gyöngyösi Kemény Jánosából, Arany: Buda halálából és ezek egybevetése a homerosi költemények megfelelő helyeivel. — Szemelvények a kezdetlegesebb történetírás termékeiből: Heltai. Kemény János, Bethlen Miklós, Cserei, Apor műveiből. — Kk. Badics: Magyar irodalmi olvasókönyv I. Csengeti: Homeros Iliasa. Gyomlay: Homeros Odysseiája. Geréb: Szemelvények Herodotos tör­téneti művéből. — Tan. Kürti Menyhért dr.

Next

/
Oldalképek
Tartalom