Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1907
Tartalomjegyzék
71 3. Latin nyelv. Heti 6 óra. Olvasmányok: a) Julius Caesarból: Háború Ariovistus ellen. A gallok és germánok erkölcseiről, b) Ovidius Metamorphosisaiból: A világ négy korszaka. Daedalus és Icarus. Philemon és Baucis. Ezzel kapcsolatban a hexameter. — Fordítás magyarból latinra. — Szókincsgyarapítás, retroversio, frázisok tanulása. — Nyelvtan : A múlt évi tananyag átismétlése után az összetett mondat tárgyalása. Igemódok és igeidők használata. Alanyi, tárgyi, jelzői s határozói mondatok. Oratio obliqua. — Havonkint két iskolai dolgozat az olvasmányok alapján, különös tekintettel a tanult mondattani szabályokra. — Kk. Kempf: C. Julius Caesar. Csengeri: Szemelvények Ovidiusból. Bar- tal-Malmosi: Latin mondattan, Latin gyakorlókönyv. — Tan. Unger Barnabás dr. 4. Német nyelv. Heti 3 óra. Olvasmányok: a) Prózaiak: Der Wolf und der Mensch. Die drei Brüder. Das Schaf. Des Königs Münster. — b) Költőiek: Sehnsucht nach dem Frühling. Schwert und Pflug. Des Knaben Berglied. Meeresstille. Tätigkeit. Das arme Vöglein. — Ezek alapján a múlt évi tananyag átismétlése és kiegészítése; a név- és igeragozás teljes rendszere; praepositiók, szórend. Beszédgyakorlatok és retroversiók. Havonkint két iskolai dolgozat. — Kk. Albrecht: Német olvasókönyv II. r. és nyelvtan. — Tan. Uuger Barnabás dr. 5. T ö r t é n e t. Heti 3 óra. Magyarország története a mohácsi vésztől napjainkig. A megfelelő földrajzi, művelődési viszonyok ismertetése. Kútfők olvasása. — Kk. Vaszary: Történelem a középiskolák IV. o. számára. Függelékül: Brózik: Magyarország politikai földrajza. Ausztria. — Tan. Nagy Béni dr. 6. Természetrajz. Heti 3 óra. A virágos növények tagjai élő példányok leírása alapján, kiváló tekintettel biológiai jelentőségökre. A biológiai anyag megértésére szükséges chemiai ismeretek. A növények belső szerkezete; felépülésök sejtekből. A növények táplálkozása. Az asszimilálás, nedváramlás; a szövetek élettani szerepe. A növények szaporodása; a beporozás nehány példája; a termés és mag alakulása, a terjedésre való berendezésekkel. A csírázás. A növekedés és a mozgás-tünemények. Az osztályozás elvei. A növények elnevezésének módja. A virágtalan növények főbb s az emberre nézve fontosabb csoportjai, kiválóbb jellemvonásaik alapján. A virágos növények főbb csoportjai, tekintettel a hazai nevezetesebb fajokra. Növénygyüjtés. — Kk. Róth- Tőkés: Növénytan. — Tan. Kovách Demjén. 7. Mathematik a. Heti 3 óra. Bevezetés az algebrába, az ismert számítási eljárások képletbe foglalásával. Összeadás és kivonás egész számokkal. A negativ szám. A pozitív s negativ számok összeadása, kivonása és szorzása. A hatvány. Kéttagúak négyzete s köbe. Számok négyzetének és köbének kiszámítása. Osztás és a törtszámokra vonatkozó műveletek. Elsőfokú egyenletek egy ismeretlennel. — Minden na