Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1907
Tartalomjegyzék
57 törekszik meghatározni, hogy a szerző tehetségét csekélynek tartotta Szt. Istváu életének megírására. Tehát akkor Szent István életiratai még ismeretlenek voltak, azok szerkesztési ideje előtt már elkészült Imre legendája.1 Csakhogy Szt. István életiratainak idejére nagyon eltérők a vélemények, ez úton biztos időpontra nem juthatunk.1 2 A legenda régiségét bizonyítja Imre szenttéavatásának népies leírása, melyet későbbi, 13-ik századi író már így nem tudott volna feljegyezni.3 Honnan merítette a szerző anyagát? Erre a kérdésre csak egy feleletünk van: hallomásból. Mátyás Flórián a hallomáson kívül szemtanúkat is említ. Ezen szemtanúk Imre jegyese és Imre szolgája. Mátyás Flóriánt a legenda szövege vezette tévútra. „ . . .Jegyese bizonyságot tett mellette szűz életéről és szolgája, ki gyakran látta és hallotta vala, tovább nem titkolózott.“ De ezeket nem lehet szemtanúknak neveznünk az író szempontjából. El sem képzelhetjük, hogy Imre jegyese és szolgája a legenda írójának korában vagy a legenda szerkesztésekor, 1091 és 1110 körül az élők sorában lettek volna.4 Mivel Imre legendája puszta hallomáson alapul és az író azt is, amit hallott, egyoldalúlag jegyezte föl, azért a legenda történeti hitelre nem számíthat. Ez jámbor olvasmány, mely a kortársak számái’a készült, de belőle Imre igazi alakját nem ismerhetjük meg. így azokra az adatokra kell szorítkoznunk, melyek Imréről történeti forrásainkban fönmaradtak. Ezekből kétségtelenül megállapíthatjuk, hogy Imre herceg a dicső Árpád-ház családfájának tiszteletreméltó nemes hajtása volt. Gondos oktatásban nevelkedett föl; Szent Gellért a vallási gyakorlatokban, atyja, Szent István azonkívül a politikai és harci tudományokban kellőleg kiképezték. Szíve tisztaságát megőrizte azon időkben, mikor Szent István kortársai közül a lengyel Chrobry Bogyoszlót és az orosz Vladimírt, bár népük között ők is a kereszténység terjesztői voltak, súlyos erkölcsi hibákkal vádolják.5 Nagy tetteket fiatal korában nem mutathatott fel, de keresztény erényei és az uralkodásra való rátermettsége a nemzetben reménységet keltettek. Az ifjú, koronázatlan herceg szüleinek öröme, nemzetének reménysége volt. Magyarország koronája azonban nem ékesíthette fejét, mert fiatalon, hirtelen halállal kimúlt. Siratta őt atyja s fájdalmában részt vett az egész ország. A nagy veszteséget, mi Imre herceg halálával nemzetünket érte, tulajdonképen a Szent István uralmát követő zavaros időkben éreztük. Mivel szent életű atyjához, Istvánhoz hasonló volt, azért a magyar egyház 1 Florianus I. p. 232. 2 Poncelet i. m. p. 479. A 14-ik számú jegyzetben fel vannak sorolva Szt. Istváu életiratainak szerkesztési idejét tárgyaló tudományos munkák. 5 Florianus I. p. 214—218. * Poncelet i. m. p. 480. 5 Thietmár: Chronicon lib. VII. p. 52, VIII. p. 16.