Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1907

Tartalomjegyzék

57 törekszik meghatározni, hogy a szerző tehetségét csekélynek tartotta Szt. Istváu életének megírására. Tehát akkor Szent István életiratai még ismeretlenek voltak, azok szerkesztési ideje előtt már elkészült Imre le­gendája.1 Csakhogy Szt. István életiratainak idejére nagyon eltérők a vélemények, ez úton biztos időpontra nem juthatunk.1 2 A legenda régi­ségét bizonyítja Imre szenttéavatásának népies leírása, melyet későbbi, 13-ik századi író már így nem tudott volna feljegyezni.3 Honnan merítette a szerző anyagát? Erre a kérdésre csak egy feleletünk van: hallomásból. Mátyás Flórián a hallomáson kívül szem­tanúkat is említ. Ezen szemtanúk Imre jegyese és Imre szolgája. Mátyás Flóriánt a legenda szövege vezette tévútra. „ . . .Jegyese bizonyságot tett mellette szűz életéről és szolgája, ki gyakran látta és hallotta vala, tovább nem titkolózott.“ De ezeket nem lehet szemtanúknak neveznünk az író szempontjából. El sem képzelhetjük, hogy Imre je­gyese és szolgája a legenda írójának korában vagy a legenda szerkesz­tésekor, 1091 és 1110 körül az élők sorában lettek volna.4 Mivel Imre legendája puszta hallomáson alapul és az író azt is, amit hallott, egyoldalúlag jegyezte föl, azért a legenda történeti hi­telre nem számíthat. Ez jámbor olvasmány, mely a kortársak számái’a készült, de belőle Imre igazi alakját nem ismerhetjük meg. így azokra az adatokra kell szorítkoznunk, melyek Imréről történeti forrásainkban fönmaradtak. Ezekből kétségtelenül megállapíthatjuk, hogy Imre herceg a dicső Árpád-ház családfájának tiszteletreméltó nemes hajtása volt. Gondos oktatásban nevelkedett föl; Szent Gellért a vallási gyakorla­tokban, atyja, Szent István azonkívül a politikai és harci tudományok­ban kellőleg kiképezték. Szíve tisztaságát megőrizte azon időkben, mikor Szent István kortársai közül a lengyel Chrobry Bogyoszlót és az orosz Vladimírt, bár népük között ők is a kereszténység terjesztői voltak, súlyos erkölcsi hibákkal vádolják.5 Nagy tetteket fiatal korában nem mutathatott fel, de keresztény erényei és az uralkodásra való rá­termettsége a nemzetben reménységet keltettek. Az ifjú, koronázatlan herceg szüleinek öröme, nemzetének reménysége volt. Magyarország koronája azonban nem ékesíthette fejét, mert fiatalon, hirtelen halállal kimúlt. Siratta őt atyja s fájdalmában részt vett az egész ország. A nagy veszteséget, mi Imre herceg halálával nemzetünket érte, tulajdon­képen a Szent István uralmát követő zavaros időkben éreztük. Mivel szent életű atyjához, Istvánhoz hasonló volt, azért a magyar egyház 1 Florianus I. p. 232. 2 Poncelet i. m. p. 479. A 14-ik számú jegyzetben fel vannak sorolva Szt. Istváu életiratainak szerkesztési idejét tárgyaló tudományos munkák. 5 Florianus I. p. 214—218. * Poncelet i. m. p. 480. 5 Thietmár: Chronicon lib. VII. p. 52, VIII. p. 16.

Next

/
Oldalképek
Tartalom