Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1907

Tartalomjegyzék

54

Imre legendájának eredeti szövegét azóta Pray, Endlicher, Mátyás Flórián és Poncelet Albert adták ki. Pray az 1498-i velencei kiadást követte1; Endlicher a Codex Lunaelacensis szövegét nyomatta ki gyűjteményében, a legenda szövegét nyolc fejezetre osztotta;1 2 az ő kiadásából fordította a legendát nyelvünkre Szabó Károly. 3 Mátyás Flórián a Codex Lunaelacensis és Codex Tegernsensis kéziratát vetette össze az 1498-i velencei és 1511-i krakkói kiadással.4 Poncelet az összes kéziratos és nyomtatott példányok után állapította meg a legenda eredeti szövegét és a lectio variánsokat.5 így tehát Poncelet kiadása a legtökéletesebb, ő a praefatiót különállónak tekinti és így a legenda nála csak hét fejezetből áll.6

A legenda szövegét, mint Poncelet kiadásából láthatjuk, közbetoldásokkal nem rontották meg. Legnagyobb eltérés van a legenda bevezetésében. Az egyik bevezetés ekképen szól: „A mindenható Isten egyszülött fia menybemenetele után apostolainak prédikáló szavával árasztotta ki látogatásának vigaszát az összes népekre. És azután, hogy azokat a sötétségből a hit világához vezérelte, a legutóbbi, úgy szólván, a mi időnkben, édes szavű boldog István, első királyunknak előrelátó gondossága folytán megismerte az igazság világát egész Pannónia is. Ugyanis a mi királyunk egyúttal a mi apostolunk; ő maga is térítgette az igaz Isten ismeretére az ördög hatalma alól kiszabadultakat. De mivel az ő tettei elszámlálhatatlanok, és a mi tehetségünk kicsiny arra, azért ezt találtuk megfelelőbbnek és hasznosabbnak, hogy tehetségünkhöz képest az ő fiának, boldog Imrének kiválóságait adjuk elő.“7 Ettől

1 „Cujus exemplum ex Oodiee, qui Yeuetiis auuo 1498 excussus est, subjieio.“ Piay: Dissertatio de S. Emerieo p. 86—100.

2 „Rerum Hungaricarum Vonumenta Arpadiana. 1849. Legenda S. Emeriei ducis. E Codiee Lunaelacensi bibliothecae palatinae Vindobonensis saee. XV. p. 193—201.

' „Emlékiratok a magyar kereszténység első századáról. Pest 1865. Sz. Imre herceg legendája. III. k. 37 — 48. 1.

* Floriaiuis: Históriáé Hungaricae Fontes Domestici P. I. p. 129—39.

* Poncelet: Acta SS. Nov. lom. II; p. 487—491.

6 A 18. és 19. században őseink leginkább Illyés András „Exemplum seu Speculum Vitae Christiauae“ „A keresztényi élet tüköré vagy a Szentek élete“ című műbűi ismerték meg Sz. Imre életét. Illyés András fiatal korában Rómában tanult, ott bölcs olasz auktorok írásaiból rövid sommába foglalta olasz és latin nyelven a szentek életét. Rómából hazatérvén több helyen tíz esztendőn át, mint megyés pap szolgált, utóbb erdélyi püspök lett és a szentek életét magyar nyelven is közrebocsátotta. Könyvében Szent István és Szent Imre életét Maffeus Péter jezsuita nyomán írta meg. A két szent életét 41 pontban foglalta össze. 1 - 27-ben Szent István élettörténetét írja le a király haláláig, 28—36- ban Imre életét, 37—40-ben Szent István halálát, temetését, felmagasztalását adja elő, majd Konrád csodás esetével kapcsolatban áttér a 41-ik pontban Imre megdicsőítésére. E könyv a 17. század vége felé jelent meg, idők folyamán többszörös kiadást ért.

1 „Postquam unigenitus Dei filius omnipotentis post ascensionem suam per aposto- licae praedicationis verba cunctis gentibus solatium suae visitationis impendens, eas a