Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1907
Tartalomjegyzék
45 landista elvetette, Mátyás Flórián pedig azt hiszi, hogy e részt később toldották bele a legendába. Véleményét arra alapítja, hogy az elbeszélés bevezető szavai „ezt sem tartom mellőzendőnek,“ nagyon emlékeztetnek az interpolator Hartvikra, továbbá e résznek stilusa is elüt a legenda többi részétől mert itt említi egyedül a legenda Istvánt „szentének, máshol „boldogénak mondja.1 Az első érvet nem tartjuk fontosnak, mert ezt a szólásmódot „nec hoc silentio praetereundum est,“ „nec hoc praetereundum existimo“ a legendákban gyakran olvashatjuk.1 2 Fontosabb bizonyíték az átvétel mellett az, hogy a XIV. századi varsói kódexben levő Szent István életirata a görög püspök látomását egyenesen Szent Istvánról mondja el.3 4 Imre halála után nem talált Szt. István a magyar királyi hercegek között alkalmas utódot. Ezért választása az olasz származású, de keresztény hitben felnevelkedett Péterre esett. 1037-ben a püspökök és főurak előtt fiává fogadta, utódjául jelölte ki. A magyar nemzet megválasztotta Pétert királynak, mert senki sem tudott jobbat ajánlani. Szent István ezután is folyton aggodalmaskodott, féltette a gyönge kereszténységet és gyönge királyságot. Gellért — a királyi udvarban járatos püspök, Imre volt nevelője, s Péternek, a jövendő királynak földije, — pedig ez időtájt visszavonult, szobájában egymaga maradt, három napot étien, szomjan töltött, a negyedik napon előre kiszemelt temetkezési helyére ment, ott befedte fejét és hosszasan sírt. Sírt, mint nemsokára kijelenté, Magyarország jövendő meghasonlása fölött.* Szent Gellért lelke a jövőbe látott, jóslata beteljesedett. Péter uralma alatt szomorú idők következtek reánk; akkor érezte mindenki igazán a nagy veszteséget, mely nemzetünket Imre korai halálával érte. Valóságos anarchia volt. Fejetlenséget idézett elő a trónörökösödés ingatag rendje; a pogány vallás és a törzsszerkezet hívei többször felkelnek a keresztény királyság ellen; közben meg a német császárok Magyarország függetlenségére törnek. E zavaros időkben Istvánról és fiáról, Imre hercegről megfeledkeztek. Végre 1083-ban Magyarország királyi trónjára oly férfiú ült, ki külsejével s lelke nemességével messze kimagaslott kortársai közül. Ez kész örömmel közreműködött abban, hogy ha Szent Istvánt és Sz. Imrét Isten kitünteti, akkor honfitársai 1 Florianus I. p, 234. ' Poncelet i. m. p. 479. 3 Vita Saneti Stephani. E Codice Warsaviensi saec. XlV-i o. 17. quidam autem episcopus Graecorum sauctae conversations, in ipsa transitus sui hóra, audivit animam Bancti Stephani in coelum deferentem per ai gelorum choros, et laudantes dominum Jesum Christum, qui statim nuucium in Ungariam, in Albam civitatem transmisit, et ita, sieut audivit et vidit sanctus episeopus, nuueius ejus invenit. Literis autem de obitu ejus a oapitulo aeceptie, ad domum suam in Graeciam remeavit. . .“ Florianus I. p. 78 — 79. 4 Gellórt-legenda 16. c.
