Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1907
Tartalomjegyzék
38 hanem ha az előtted országló királyoknak szokását megtartod. Vájjon, melyik görög kormányozná a deákokat görög erkölcsökkel? Vagy melyik deák kormányozná a görögöket deák erkölcsökkel? Senki. Azért az én szokásimat kövessed, hogy a tieid között különös tekinteted, s az idegeneknél dicséreted legyen.1 IX. Cikkely. Hogy imádkozni kell és miképen? Az imádságnak gyakorlása legnagyobb megnyerése a királyi üdvösségnek; s azért ez a királyi méltóságnak kilencedik regulája. A szüntelen való imádkozás a bűnöknek elmosása és megbocsátása. Te pedig, fiam, valahányszor az Isten templomába sietsz, Salamonnal, ki királynak fia vala, magad is király lévén, mindenkor mondjad: Bocsásd ki Uram a bölcseséget a te nagy voltodnak székétől, hogy velem legyen és velem munkálkodjék, hogy tudjam, mi legyen kedves előtted minden időben. És ismét: Uram, Atyám és életemnek Istene, ne hagyj el engem gouosz gondolatban. A szemeimnek ne adj kevélységet és a gonosz kívánságot távoztasd el tőlem. Vedd el tőlem a testi kívánságot és a szemtelen, s tisztátalan léleknek ne adj engem. Evvel tehát az imádsággal élnek vala a régi királyok. Te is ugyanezzel élj, hogy az Isten minden vétkeket tőled elvenni méltóztassék, hogy mindnyájoktól legyőzhetetlenebb királynak neveztessél. Esedezzél azon is, hogy a tunyaságot és tompaságot tőled elűzze és minden jóságoknak teljességét adja neked, melyekkel a te látható és láthatatlan ellenségeidet meggyőzzed, hogy bátorságos és ment lévén ellenségednek minden ostromlásától; s minden alattad valókkal, életed idejének folyását békességgel végezhessed. X. Cikkely. A kegyességről, irgalmasságról s a többi jóságról. A jóságoknak módja ékesíti a királyoknak koronáját és tizediknek tétetik a parancsolatok rendében. Mert a jóságoknak ura, ő a királyoknak királya. Valamint tehát az ő mennyei seregének teljessége tíz karokból áll, úgy a te életednek megtartása tíz parancsolatokban álljon. A királynak kegyesnek, irgalmasnak s minden jóságokkal felékesített- nek kell lenni. Mert a könyörületlenséggel s kegyetlenséggel megun1 ősi tiltakozás ez a történelem tanulságainak, a nemzeti hagyományoknak megvetése, a hazátlanság ellen. Szent István az előtte élt fejedelmeket itt nem „dux“-nak, hanem „rex“-nek nevezi. Ez a frank Capitularekböl való szolgai átvétel. Mátyás Flórián (Fontes Dom. I. 328. 1.) abból, hogy a görög és római népet az intelmek párhuzamba állítják, arra gondolt, hogy az intelmek a konstantinápolyi latin császárságra céloznak. De ez teljesen önkényes feltevés.
