Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1907
Tartalomjegyzék
35 IV. Cikkely. A főrendeknek méltó tiszteletéről. Az országiásnak negyedik ékessége a főrendeknek, báróknak, főispánoknak, vitézeknek, nemeseknek hívsége, erőssége, készsége, kegyessége. Mert ők az országnak ótalmazói, az erőtleneknek védelmezői, az ellenségeknek megrontói, a birodalomaknak öregbítői. Azok neked fiam, atyáid s atyádfiai legyenek. Senkit pedig ezek közül szolgai állapotra ne .juttass, vagy szolgának nevezz. Azok neked vitézkedjenek, ne szolgáljanak. Azokon mindnyájokon harag nélkül, kevélység és irigység nélkül, békességesen, alázatosan, kegyesen uralkodjál; mindenkor emlékezetedben tartván azt, hogy az emberek mind egyenlő sorsúak; és hogy semmi az embert fel nem magasztalja, egyéb az alázatosság, és semmi meg nem alázza, egyébb a kevélység s az irigység. Ha békességszerető leszel, akkor királynak s a király fiának fogol mondatni és minden vitézektől szerettetni: ha haragos, kevély, irigy, békességgyiilölő leszel és a főrendek ellen szarvat emelsz, kétségkívül a vitézek erőssége a királyi méltóságnak tompasága leszen és idegeneknek adják a te országodat. Ettől tartván, a jóságoknak regulája szerint kormányozzad a főrendek életét, hogy szereteteddel őket magadhoz csatolván, állhatatos hívséggel mindenkor a királyi méltósághoz ragaszkodjanak és a te országod mindenképen békeséges legyen.1 V. Cikkely. A békességes tűrésnek megtartásáról és az igazságnak kiszolgáltatásáról. A békességes tűrésnek és ítéletnek megtartása ötödik ékessége a királyi koronának. Dávid király és próféta azt mondja: Isten add a királynak a te ítéletedet. S ugyanaz másutt: A király tisztessége ítéletet szeret. A békességes tűrésről, Szent Pál apostol így szól: Békességes tűrök legyetek mindenekhez. S az Úr az evangéliumban: A ti békességes tűrésiekben bírjátok a ti telketeket. Erre iparkodj, fiam, ha országodnak böcsiiletét akarod, szeressed az ítéletet; ha a lelkedet bírni akarod, légy békességes tűrő. Valahányszor, szerelmes fiam, ítéletre méltó dolog elődbe adatik vagy valami halálra való rab elődbe állíttatik, ne viseld magadat tűrhetetlenül, avagy esküvéssel ne értesítsed, hogy őt megbünteted; melynek állhatatlannak és változónak kell lenni; mivel a balgatag fogadásokat fel kell törni; avagy ne ítélj te magad, hogy a te királyi méltóságod alávaló dolgoknak folytatásá1 E bölcs szabályok betartása teszi érthetővé, miért tudott Szent István oly dicső háborúkat vívni. Jóslata beteljesedett; a törzsfők utódaival való erőszakos bánásmód, azok lenézése idézte elő Péter és Aba Samu tragikus bukását. — „Quod quia Petrus Bex neglexit, in gravissimas calamitates incidit.“ Hist. Crit. I. p. 373. 3'
