Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1907
Tartalomjegyzék
24 azonban a király a gyermek kitűnő érdemét, a tisztességtételt, mely őt illeté, fiának adá; midőn ugyanis az említett barátok a körmenet végeztével a király üdvözletére járultak, tiszteletből fiját bocsátá előre az üdvözlésre. A gyermek Imre pedig szent ihlettel telten, amint az isteni kegyelem kinyilatkoztatásából mindegyik érdemét ismerte vala, mindegyiknek e szerént egyenlőtlenül osztogatá a csókokat. Egyiknek ugyanis egy, másiknak három, másiknak öt, az utolsónak pedig egymagának hét csókot ada . . .“ 1 E pannonhalmi látogatás kapcsán tudjuk meg, hogy Szent István ekkor födözte fel Mórt, a későbbi pécsi püspököt. Ugyanis a király mise végeztével fiától szorgalmasan megtudakoló, ki az a Mór, a kinek egymagának hét csókot adott. Miután Imre ennek kiváló érdemeit felsorolta, István király néhány nap múlva személyesen figyelte meg Mór éji virrasztását és imádkozását. A legenda itt nagyon korszerűen az azonkori clunyi szokások szerint mutatja be a szerzetesek életmódját. Mór a matuti Mim végeztével az egyház egyik szögletében imádkozva virraszt a primá-ig és sem a király nyájas üdvözletére, sem annak fenyegetésére nem töri meg a monostori szabályzatban megparancsolt csendet. Majd a monostor káptalanjában királya dorgáló, feddő szavait ellenmondás nélkül, alázattal hallgatja végig. Szent István a próba után elismeri, hogy fiának igaza van és „Maurust dicsérettel felma- gasztalá és hogy a püspöki szék általa díszesittessék, nemsokára pécsi püspökségre emelé.“1 2 Szent István Mórt bizonyosan szigorú és kemény próba után nevezte ki pécsi püspöknek, ebben nem kételkedünk. Ez megegyezik királyunk szokásos körültekintő eljárásával, ehhez hasonlót jegyzett fel Szent Istvánról életírója, Hartvik is. „A szerzetesek életét és társal- kodását majd mások által, majd maga személyesen szemmel tartva szorgalmasan vizsgálja vala“ ... 3 Szent István Mór kiváló érdemeit Pannonhalmán ismerhette meg, ugyanis a nyitrai származású Mór már gyermekkorában ezen monostorban lakott, itt nevelődött, mint „puer scholasticus“. Ezen névvel azokat nevezték, akik a kolostorban a papi tanulmányokat tanulgatva készültek a szerzetesi életre. Majd idővel társai apátnak választották. Életének ezen adatait maga mondja el „Szent Zoerárd vagy András hitvalló és Szept Benedek vértanú remeték élete“ című művében. „Én Maurus . . . akkor iskolás gyermek a jó embert (Andrást) láttam ugyan, de hogy milyen volt élete módja, nem látás, hanem hallomás után tudom. Minthogy Benedek barát a mi — Szent Márton püspök tiszteletére szentelt — monostorunkban gyakran 1 Legenda S. Emerici o. 3. 2 Legenda S Emerici. c. 4 2 Hartvius c. 11. — Plorianus I. p. 47. ,
