Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1907
Tartalomjegyzék
22 gyakorlatait, ezért írhatta róla a legenda írója, hogy „Imre herceg kevés álommal megelégedve, minden éjjel, midőn már mindenki ágyba szállott s — előtte, mint királyi sarjadékhoz illik, két gyertyatartó égett — Istennek zsoltárokat énekelve virraszt vala s mindegyik zsoltár végeztével Istentől töredelmes szívvel bocsánatért esdekel vala. Mit midőn atyja észrevett, óvatosan és nagy titkon a fal hasadékain át gyakran nézdeli vala, de háznépe közül senkinek sem akarja vala tudtára adni.“ 1 Nem szabad azonban a legenda túlzó elbeszélésére sokat építenünk. Szent Gellert tudta feladatát, nem akarta Imrét szerzetesi életre nevelni, meg nem is engedte volna meg ezt a bölcs atya. Szent István folyton figyelemmel kisérte gyermeke nevelését és örült gyermeke helyes irányú fejlődésének. Igaz ugyan, hogy Gellért lelke a remete életre hajlott, Bakonybélbe hét évre visszavonult. De az udvari élet után ez a remeteség mintegy előkészület volt a marosvári püspökség szervezésének nehéz munkájára és alapjában Gellért egész élete nagy tevékenységben telt el. Tevékeny életre, a nehéz királyi hivatásra nevelte Imre herceget is. Lehetetlen mást feltételeznünk erről a Szent Gellértről, ha figyelemmel kisérjük élete folyását. Óriási fáradsággal szervezi a marosvári, mai Csanádi püspökséget, Csanádon iskolát alapit, iskolája számára tanítókat kerestet az országban. Szervez, alkot mindenütt, amikor meg kell, apostoli buzgósággal szembe száll a vérengző Aba Sámuellel. Az általános nemzeti fölháborodásnak ő volt a szószólója. Ilyen tanítója volt Imre hercegnek, ki hitét, tanítását vértanúi halállal pecsételte meg, az 1046-iki pogány lázadásnak esett áldozatául és az újonnan megtért Pannónia első martyrja lett. Mennyi ideig volt Szent Gellért Imre herceg nevelője, erre a kérdésre Gellért életadatainak összevetésével felelhetünk meg. Gellért legendája a királyi udvarban való tartózkodás időtartamát ez általános szólammal jelzi „sok ideig,“ „multis diebus.“ Máshol azonban a legenda nyíltan megmondja az évszámot, hogy Gellért Bolognában öt évig, a bakonybéli remeteségben hét évig élt és még sem hangsúlyozza oly erősen, mint itt „sok ideig.“ Ebből azt kell hinnünk, hogy a legenda írója e kifejezésén legalább is nyolc évet értett. Ezen számítás nagyon megfelel Imre életkörülményeinek. E szerint Gellért 1015-ben a nyolc éves Imre nevelését vette át és vezette őt 1023-ig, amikor már magára hagyhatta.1 2 „Lön aztán, hogy midőn Gellért látta, hogy Imre herceg 1 Legenda de S. Emerico c. 2. Plorianus I. p. 130. — A magyar fordítást Szabó Károly nyomán közöljük. „Emlékiratok a magyar kereszténység első századáról.“ Pest, 1865. 37—48. lap. Ő a „beatus“ szót „szent“-nek fordította mindenütt, mi „boldog“-nak írjuk. 2 Karácsonyi János i. m. 31(5. 1.
