Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1906
Tartalomjegyzék
141 Ez a csatlakozó állomása Egernek Budapest és Miskolc, illetőleg Kassa felé. Innen még egy szárnyvonal indúl ki Debrecen felé. Füzesabony lakosainak a száma meghaladja a 4000-et. Határában van a szikszói berek, ahol nem régen a kápolnai csatában elesett honvédek emlékére emlékoszlopot állítottak. Füzesabonytól 13 klmnyire van Kál-Kápolna állomás. Kál és Kápolna hevesmegyei községek közös állomása. (Kál Budapest felé menve balra, Kápolna pedig jobbra van.) Erről az állomásról ágazik el kétfelé a mátravidéki helyiérdekű vasút. Kápolna mellett 1849. febr. 26—27. napjain nagy csata volt Dembinszky, Görgey, Klapka vezérlete alatt Schlick és Windischgrätz hadteste ellen, amely az osztrákok túlnyomó száma miatt a magyarok visszavonúlásával végződött. A magyar hadtest a Tárná folyó partján Síroktól Kálig, az ellenségé az egri országút két oldalán Kompolttól Debrőig volt felállítva. A veszteség magyar részről 1200, osztrák részről 352 ember volt. A vonat Ludas, Karácsond, Adács jelentéktelenebb állomásokon halad keresztül. Ezen útvonalról igen szépen látszik a Mátra hegység. E hegység láncai Pásztótól egész Verpelétig húzódnak. Legmagasabb csúcsa: a Kékes (1010 m.). A következő nagyobb állomás Vámosgyörk. Hajdanta e község volt Heves vármegyének egyetlen vám-városa. Innen ágazik ki a 13 km. hosszú szárnyvonal Gyöngyös felé. Vámosgyörktől 11 km.-nyire van Hatvan. E 7000 lakossal bíró nagyközség Heves vármegyének egészen a határán fekszik. Jelentékeny vasúti csomópont. A budapest—miskolci, szolnoki, ruttkai vonalak találkozó pontja. Cukorgyára, amely 1889-ben alapíttatott, 500 munkást foglalkoztat, 630.000 q. répát dolgoz fel s 60.000 q. cukrot termel. Hajdan jelentékeny vár volt, sáncokkal körülvéve. 1525-ben itt zajos országgyűlés volt, melyen a rendek Báthory Istvánt a nádori méltóságtól megfosztották s helyébe Verbőczy Istvánt választották meg. Hatvantól kezdve a vonat Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye területén halad. E megye területén első jelentékenyebb állomás Aszód. Elénk nagyközség. Van négy osztályú gimnáziuma, továbbá javító-intézete oly fiatal gonosztevők számára, akiket fiatalságuk miatt, csak egy évi büntetésre Ítéltek. 1835-től 1838-ig Petőfi Sándor az aszódi gimnáziumban járt iskolába. A következő állomás Besnyö, híres búcsújáró hely. Innen a vonat hatalmas kanyarodással ér Gödöllőre. Gödöllő erdős, szőlőhegyekkel övezett vidéken, részint fensíkon, részint a Rákos laposán fekszik. Legnagyobb nevezetessége a híres királyi kastély. A mostani királyi birtok sok gazdát cserélt, míg végre a magyar állam vette meg s I. Ferenc József királynak — koronázása alkalmával — oda ajándékozta. Gödöllő felett levő Szada község határában ered a Rákos folyó. E folyó Szadától déli irányban folyva, Pécelen keresztül folyik, itt északnyugotra fordulva, Ó-Budával
