Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1906
Tartalomjegyzék
6 A művekkel foglalkozó IrodalomLeveleké, vagy annyira sem. Igazában még ez időszerűit is meg- fejtetlen rejtély a Levelek hazakerülésének története s keletkezésök módja, pedig nem egy jeles tanulmány iparkodott több-kevesebb elmeéllel mindkettőre biztosat kideríteni. Ezért szinte érthető, hogy a többi kötetnek, Mikes e mostoha gyermekeinek, hazakerüléséröl jóformán semmi tudomásunk sincs, s idejökre, eredetökre vonatkozólag — legalább nagyrészt — csak feltevésekig s valószerüknek tetsző következtetésekig jutottunk. Módom nem levéli hozzá, sem szerencsém, hogy új adatokkal támogassam, illetőleg szaporítsam a keletkezésök idejére s eredetökre vonatkozó nagyon is adalékos s a legkülönbözőbb folyóiratokban elszórtan található irodalmi véleményeket, csak az eddigi eredményekről számolhatok be. Legvalószínűbb, hogy a Levelekkel kerültek haza. Az aztán már végeredményében egyre megy, hogy Tóth Ferencnek-e, a magyar eredetű tábornoknak, vagy ama Mészáros nevezetű szolnoki származású magyar embernek, Szelim travnikí basa udvari tisztjének, tartozik a nemzet hálával e művek hazajuttatásáért. Akár egyik, akár másik volt a nemzet nagy ajándékozója, bizonyos, hogy 1794-ben, tehát 33 évvel Mikes halála után (1761) itthon voltak a kéziratok. Csak a Keresztnek királyi útja c. vallásos tárgyú munka útját ismerjük biztosan. Maga Mikes küldte meg 1760-ban mostoha testvérének, Huszár József bárónak, „kedveskedésül unokahúgainak“. A Huszárhoz intézett leveléből arról is értesülünk, hogy bolgár kereskedőkre akarta bizni e munkákat. Sikerűit-e terve, nem tudjuk. Valószínűleg nem. Ha együtt kerültek is haza a Levelek s a szóban levő kéziratok, csakhamar elszakadtak egymástól e mostoha testvérek. A Levelek Kulcsár István szombathelyi tanárhoz, tőle meg Toldy Ferenchez jutottak, nyilván ajándékozás útján. Toldytól Bartakovics egri érsek vette meg, s ez időszerint az egri érseki líceumi könyvtár legféltettebb kincse s első rangú büszkesége. A mi kéziratainkról való biztos tudásunk azzal kezdődik, hogy Farkas Lajos könyvtárából a Nemzeti Múzeum pénzen váltotta ki őket 1873-ban. Hogyan kerültek Farkashoz, ismeretlen. Egy esztendeig feküdtek a Nemzeti Múzeum könyvtárában anélkül, hogy Mikesben sejtették volna írójokat. 1874-ben Pulszky Ferenc vetett rájok ügyet, Mikest gondolva szerzőjüknek. Sejtését Toldy erősítette meg, kétségbe- vonhatatlanul ráismervén Mikes keze vonásaira. Mikes ugyanis egyetlen munkájára sem írta nevét. Nyilván nem akarta, — így gondolja Pulszky is — hogy notórius neve munkáinak kinyomtatását megakadályozza. Mert hogy „az otthon maradottak“ okulására szánta őket, később saját szavaival igazoljuk. Pulszky Ferenc a Kisfaludy-Társaságnak jelentést tett felfedezéséről nagyon rövid, jobbára csak a címekre, inkább sejtett, mint meg
