Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1906
Tartalomjegyzék
53 utasítás 8. pontjában.1 Vájjon nem a naponkinti elmélkedésekkel formálta lelkét a „valóságos“ keresztényéhez hasonlóvá? S vájjon nem épen ez a könyv szolgáltatta neki a „puncta meditationis“-t?; mert a Törökországi levelek lírikus írója egy a „valóságos“ keresztények közül. E munka már ebből a szempontból is figyelmet érdemel, de mint elmélkedési könyv is számot tehet aszketikus irodalmunkban. Tanítása annyira gyakorlati, oly világos és könnyen áttekinthető, hogy ha a népnek vagy a növendékpapoknak kezébe adnók, forgathatnák annyi lelki haszonnal, amennyit hasonló művek nyújtanak. A valóságos keresztények tüköré-véí, hogy úgy mondjam, testvérmunka Keresztényi a Keresztényi gondolatok. Harmincegy elmélkedés van benne, a hónapnak gondolatok, minden napjára egy-egy. Gondolatai nagyobbrészt a szentírásból és a szentatyák írásaiból vannak kiszedegetve, s ezért nem ismeretlenek. Úgy látszik, egyenesen elmélkedési vezérkönyvnek készült. Minden fejezet három, római számmal jelzett részből áll, az elmélkedések közönségesen ismert három punctájának megfelelőleg. Tartalmát már a címekből kikövetkeztetjük. Van benne elmélkedés a hitről, az ember végéről, a halálról, az ítéletről, a pokolról, a paradicsomról, az Istennek minden cselekede- tinkben való jelenlétéről; hogy az embernek micsoda gondjának kell lenni az üdvösségre; a vétektől való irtózásról, a penitenciatartásról; hogy nem kell halogatni a megtérést, az alamizsnáról, a szenvedésről, a világot való megvetésről, az emberi tekintetről, hogy magunkban nem kell bíznunk, a szentségekről, a szentmise áldozatjáró], a malasz- tokkal való életről, a jó példaadásról, az Isten akaratával való megegyezésről, az Istenhez való bizalomról, az isteni szeretetről, a Krisztushoz való szeretetről, hogy a Krisztust kell követnünk mindenben, a felebaráti szeretetről, az ellenséghez való szeretetről, az Isten szolgálatában való buzgóságról, a Boldogságos Szűzhöz, a szentekhez s a szent angyalokhoz való ájtatosságról. E munkáról más nem mondható, mint amit A valóságos keresztények tüköré-röl elmondtam. Különös érdeket nem is a tartalma vagy célja nyújt neki, hanem azok a jegyzetek, melyek a tábláján olvashatók. Ezekből tudjuk meg, hogy Mikes kedves foglalkozásai közé tartozott a térítgetés is. Szinte kiérezhető belőlök a Mikes lelki öröme, mikor egy-egy lelket sikerűit visszavezetnie a kath. egyházba. Mikes vegyes apróságairól, minők Hogy micsoda tiszta szokásokat kíván Vegyes iratok. a kereszténység?, A szóhordásról és Az életnek rendéről, csak azért emlékezem meg itt, mert a Keresztényi gondolatok függelékeit teszik. Ezek közűi 1 „Egy napot se hagyj elmúlni, amelyben ne elmélkedjél,, hacsak félóráig is valamely szent dologról“.
