Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1906
Tartalomjegyzék
48 utasítást. Amit az ételek mennyiségéről, minőségéről s a ruházatról, a serdült korban a szellem neveléséről, az oktatásról, a gyermekmulatságokról, a jutalmazásokról s büntetésekről, továbbá az ethikus érzelmek felkeltéséről, ápolásáról mond, örökérvényű elvek a paedago- giában. Az iskolák elvégzése után, felügyelet alatt, külföldi tanulmányútra szeretné küldeni az ifjút, akinek, mielőtt valami hivatalt elfoglalna, meg kell ismernie a tábori életet is. Az életpálya megválasztásánál körülbelül ugyanazon elvek követését ajánlja, amelyeket az Ifjak kalauza-ból már ismerünk. Ebben a munkában a leánynevelésről is ír. Angyelika saját élete történetével példázza a lányok helyes nevelését. Ebben a nem kevésbbé fontos dologban vezérelvül azt ajánlja, hogy a lányok csak olyant tanuljanak, ami „nekik való“. A lánynak is szert kell tennie általános míveltségre, szüksége van egyebek közt, az „írás“-ra s egy kis „muzsikádra, legfőbb tudománya mégis, hogy „tővel minden varrást megtanuljon s hogy a gazdasszonykodást értse“ (V.).1 A gyermeknevelésen kívül a cselédek s általában az alkalmazottak jólétére s gazdaságának helyes vezetésére legyen gondja a gazdaembernek. Annyi minden munkával jár, oly sok kötelességet szab ez a gazda elé, hogy „heverés“-re nem juthat ideje. A munka e részben is megoszlik a házastársak között. A férj kötelessége a keresés, az asszonyé a szerzett vagyon megőrzése s ésszerű felhasználása. E tekintetben nincs különbség főrangú és szegény között. „Sok bővelkedő ház azért megy tönkre, mert az asszonynak semmire sincs gondja, csak magát mulathassa, könnyű és tunya életet élhessen“. A szociális kérdés egyszerre meg volna oldva, ha minden java- dalmas ember követné ennek a mi „gazdánkénak életét. E szerint a szegények is a cselédek közé tartoznak. ,,'A cselédes gazda pedig nem más, hanem kiszolgáltatója annak a jószágnak, amelyet Isten adott, hogy elosztogassa. A másét azonban nem szabad elvenni, mivel ha az osztás végbe megyen, a természetnek törvénye ellen volna a más jószágát bántani". Nagy szeretettel szabja meg, hogy mivel tartozik a vagyonos ember gyermekei, cselédei s a szegények iránt. Nemcsak azzal, hogy anyagi szükségleteikről gondoskodik, hanem a lelki üdvösségöket is kell munkálnia. Alkalmazottait olyanokká nevelje, hogy ne a büntetéstől való félelem vagy a törvény kötelező ereje miatt végezzék el a magok dolgát, hanem az urok iránt való szeretetből és hűségből. Ezt pedig csak akkor éri el, ha maga is szeretettel viseltetik irántok, 1 V. ö. 62. lev. és Valós. kér. tűk. 59. elméik.
