Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1906
Tartalomjegyzék
154 máját őrzik. Szépek a falakat ékesítő freskók. Az oltárkép Maulpertsch festménye. A Rába hídja előtt levő téren vau a karmeliták temploma. Ennek a tetején állt a győri vaskakas. Erre mondá a győri basa, hogy előbb megszólal a kakas, mint sem a keresztények Győrt visz- szafoglalják. A Rába hídja köti össze a várost a sétatérrel, amely a Rába két ága által alkotott szigeten fekszik. Itt van felállítva Kisfaludy Károly szobra. Terei közül legszebb a díszes épületekkel környezett Széchenyi-tér. Élénk forgalmát két vasúti pályaudvaron s egy gőzhajóállomáson bonyolítják le. Lakosainak száma meghaladja a 30,000-t. Győrből a bruck-budapesti fővonalon folytatjuk utunkat Budapest felé. E vonalon az első jelentékenyebb állomás Komárom-Újszőny. Az állomással szemben van Komárom városa. A Dunát itt 432 m. hosszú híd íveli át. Újszőnyből szárnyvonal indúl Székesfehérvár felé. A vonat Újszőnynél délkeletnek fordúl s nemsokára Almás-Füzi- tőre, a tokodi szénbányák s a süttői márványbányák szárnyvonalának kiindúló állomására ér. E 42 km. hosszú vonal Almás-Füzitőtől Eszter- gomig közvetíti a forgalmat. A vidék mindig szebb és szebb lesz. A 4y2 km2 terjedelmű halastó mellett, festői vidéken terül el Tatatóváros. A budapestiek kedves kirándúló helye. Tatától 10 percnyire van Bánhida, a pápai vonal elágazási pontja. Felső-Gallánál elmarad Komárom vármegye. Bicske elágazási pont Székesfehérvár felé. Herceghalom, Bia-Torbágy után Törökbálint, Budaörs következnek. Ezek a községek látják el a fővárost bori’al, gyümölccsel, főzelékkel. A Gellért-hegy aljában van Kelenföld. Nevét a monda szeiint onnan vette, hogy a magyarok itt átkelének a Dunán. Kelenföldön számos keserűvíz-forrás van. Közelében van az Erzsébet-sósfürdő. A Dunát áthidaló 400 m. hosszú összekötő vasúti hidon át berobog a vasút a ferencvárosi pályaudvarra, innen pedig nemsokára a keleti pályaudvarra. (Győrből 151 km.)
