Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1906
Tartalomjegyzék
152 lodák szolgálnak a vendégek befogadására. Szinház, pompás gyógyterem szolgál a vendégek szórakoztatására. Füreden savanyúvíz források is vannak. E források szulfátos vizét nagy mennyiségben szállítják messze vidékekre. A Kolos-sétányról gyönyörű szép kilátás nyílik a Balatonra. Baloldalt akadálytalanul ellátunk Kenéséig, jobbra pedig a tihanyi templom kettős tornya, s a régi kolostor falai látszanak. Fürednek van az összes balatoni fürdők között a legdíszesebb fürdőháza. Füredről Almádiba menve Alsóörs s Almádi között látunk egy csárdát, amely arról nevezetes, hogy épen Zala és Veszprém vármegyének határára épült. Almádi érdekes és kellemes fürdő. Nem nagy község s az a néhány ház is, amelyből áll, nincs utcákba szorítva, hanem szántóföldeken s szőllőkben van szétszórva. Nagy előnye, hogy mindenki viruló növényzet, árnyas fák között, pormentes levegőben lakhatik. Itt az Országos Magyar Kneipp-Egyesület vízgyógyintézetet rendezett be. Ezen intézetben a beteget orvosság nélkül igyekeznek egészségessé tenni. A vizet, a levegőt, a nap melegét és fényét s a testgyakorlást használják fel a gyógyításra. Almádiból kocsin folytatjuk utunkat Veszprém felé. A feltűnő vörös kőzetei után elnevezett Vörösberény és Szentkirályszabadja érintése után Veszprémbe érkezünk. Veszprém megyei és püspöki székhely. Házai négy hegyen, sziklás, szakadékos, egyenetlen talajon épültek. Halmai közül legimpozánsabb a várhegy. Ezen épült a XIV. században a Szent Mihályról nevezett székesegyház, a püspöki palota, a kegyesrendiek főgimnáziuma. Érdemes a megtekintésre a Gizella- kápolna, melyet állítólag Szt. István felesége, Gizella királyné építtetett. Nagyon szép a kilátás a török időkből fennmaradt karcsú mecsetről. A város közepében levő püspöki kert százados hárs- s gesztenyefáival s az Erzsébet-liget kedvenc találkozó helyök az üdülést keresőknek. Veszprémnek valamikor virágzó ipara volt, ma azonban csak a csapó-ipar virágzik némileg. Veszprém vasúti állomása nem a városban, hanem a várostól félórányira levő Jutáson van. Innen folytatjuk utunkat Zirc felé. Zirc Veszprémtől 21 km-nyire a Bakony közepén fekszik. Most a vonat nagy részben már viruló szántóföldek s legelők között halad, néhány évtizeddel ezelőtt azonban e területeket sűrű erdőség borította. Mikor a vonat az eplényi magaslatra ér, hirtelen előbukkan a zirci monostor templomának két tornya s az apátsági épület veres kupolája. E hatalmas monostornak alapját a III. Béla alatt (1182.) Franciaországból betelepített ciszterciek vetették meg. Azóta sok viszontagságon ment keresztül. A mohácsi vész után lerombolták, leégett, idegenek tulajdonába ment. A monostor mai alakját Villax apát alatt
