Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1906

Tartalomjegyzék

144 106 m. magas. Az épület díszes homlokzatát a vezérek s királyok szobrai ékesítik. E díszes palota előtt áll Andrássy Gyulának Zala György által készített lovas szobra. E remek szobor talapzatának két oldalán két relief Van. Az egyik a koronázási aktust, a másik a berlini kongresszust ábrázolja. Az Országházzal szemben a földmívelési s igazságügyi minisztériumok árkádos házai s a Kúria remek kőpalotája láthatók. Az Országháztól a Rudolf rakparton keresztül Budapest legszebb terére, a Ferenc-József-térre jutunk. A tér három mezőre oszlik, az egyikben van a haza bölcsének, Deák Ferencnek a szobra (Huszár Adolftól), a másikban a legnagyobb magyarnak, Széchenyi Istvánnak ércszobra áll (Engel Józseftől), a harmadik helyen állott az ország ösz- szes vármegyéinek földjéből összehordott koronázási domb, amelyen a király koronázásakor a szokásos kardvágásokat végezte. A tér jobb oldalán emelkedik a Magyar Tud. Akadémia. E díszes épület Stuller Ágost porosz építész tervei szerint készült. Ennek a díszes palotának minden köve, minden homokszeme Széchenyi István dicső emlékéről beszél. Még nincs száz esztendeje, hogy Széchenyi István külföldi útjáról visszatérve, hozzáfogott elalélt nemzetének felébresztéséhez. Mekkora haladás ezen aránylag rövid idő alatt! Akkor rozoga hajóhidak kötötték össze Pestet Budával, ma a magyar technika alkotó genieje ötször ívelte át csodálni való hidakkal. Akkor esetlen bárkák s zakatoló mal­mok népesítették be a Duna sima tükrét, ma hatalmas gőzhajók s fürge propellerek bonyolítják le a forgalmat. Akkor piszkos partok között hömpölygött a Duna víztömege, ma Európa legszebb királyi laka s a magyar parlament tündér palotája tükrözik széles medré­ben. Akkor e helyen német kolónia feküdt, ma ez a magyar tudósok gyülekező helye. Akkor Budapest a német színészet neves emporiuma volt, ma nincsen Budapesten német színház. Akkor szégyeltek magyarul beszélni, ma 600,000 ember beszéli Budapesten zengzetes nyelvünket. A Ferenc József-tér kellő közepére torkollik a Lánchíd. Ez nemcsak Budapest legszebb építészeti emléke, hanem oly alkotás, melynek párja nincs sehol sem. A híd építésének eszméjét Széchenyi István pendí­tette meg s létesítésére részvénytársaság alakúit. A híd tervét Clark Vilmos készítette, az építést testvére Clark Ádám vezette. Az építés 10 évig tartott. 1849 nov. 20-án adatott át a forgalomnak. Az egész híd a vízbe épített oszlopokon átfűzött láncokon függ. Hossza 384, a két tartóoszlop egymástól való távolsága 203 méter. A hídfőről szép kilátás nyílik a Gellért-hegyre, a királyi palotára s a Duna jobb partján levő fürdőkre. Nincs a világon metropolis, amely fürdők dolgában Budapesttel vetélkedhetnék. A budai oldalon lépten-nyomon meleg források fakad­nak. Nevezetesebbek: Császárfürdő, Szent Lukácsfürdő, Rácfürdő, Ru­dasfürdő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom