Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1904

Tartalomjegyzék

12 embereket képző iskolák, amennyiben „tüzelik a lelket, tágítják a szí­vet;“ ezért Franciaország fiainak jeles tetteit sok részben Corneille-nak köszönheti.1 Amint tehát a dráma látványossággá lesz, azt, amit fentebb köz- vetetlen hatásnak neveztem, fokozottabb mértékben érheti el. A nézőt és hallgatót könnyebb meghatni vagy megnevettetni, mint az olvasót. A szíumüvészetnek, de magának a színpadi technikának is vannak erre mesterfogásai; ezek elősegítik a színi hatást, amely költői beccsel bíró, tökéletes alkotások értékét is csak emelheti. A sikernek ez a közvetetlen hatás a mértéke, ez szerzi a népszerűséget az oly müvek­nek is, melyek a műbírálat magasabb szempontjait is kielégítik. Ezért szokás utólag különbséget tenni megérdemelt és meg nem érdemelt siker között, épen a közelebbi, vagyis a kedélyre és a távolabbi, vagyis az értelemre való hatás szempontjából, amint t. i. az utóbbi az előbbit igazolja, vagy nem. A színi hatásra való törekvés tehát tulajdonképen csak addig igazolt, míg a költői hatás emelését célozza. Mihelyt az írót annyira befolyásolja, hogy érdekében rendkívüli eszközökhöz folya­modik, akkor már a költészet érdekeiből több-kevesebb bizonnyal áldo­zatul esik. Első jelentősebb mozzanata annak a fejlődési folyamatnak, amely a drámát költői mivoltából kiforgatja az, hogy a színi hatás nem eszköz többé a költői cél érdekében, hanem maga lesz céllá, amely törvényt szab az írói törekvéseknek. A színi hatás fokozása érdekében arra van szükség, ami mindenekfelett meglepő, új, ingerli a kíváncsi­ságot, szóval ami nem rendes, ami a közönséges arányokat meghaladja, ami csudálatos, — ha nem is igaz. A rendkívüliségek hajhászása nyomja rá bélyegét a jellemzésre, amely lábbal tapodja a lélektani igazságot, mikor a szenvedélyek, erények, bűnök feltüntetésével fel akarja csi- gázni az érdeklődést. A cselekmény fordulatai valósággal izgatottság­ban akarják tartani a nézőt, amit rendes, hétköznapi dolgokkal elérni nem lehet. így születik meg, tisztán a színpad számára, a romantikus dráma, melyben, hogy Gyulai Pál szavait idézzük, „a színi hatás titka nem egyéb, mint az ellentét, a kivételes lélekállapot, a szenvedélyek érzéki oldala, a mesterkélt bonyodalom, a véletlen, a korlátlanság, a látvány.“ 2 Látnivaló, hogy hogyan teszi azután tönkre lépésről-lépésre a költői értéket a színi hatás elvének felülkerekedése. Ámde vegyük figyelembe, hogy a fejlődési folyamat kezdetén, tehát a romantikus drámában, a költői hatásnak legfőbb biztosítéka: a költői igazságszol­gáltatás s az ezzel eszközölt megnyugtatás még megvan. Sőt többet mondok; az a nemesítő hatás, amely sokak szemében legfőbb érdeme 1 L. Bajza: Szózat a pesti magyar színház ügyében. B. J. Összegyűjtött Munkái. V. 70. 1. 2 A nemzeti színház és drámai irodalmunk. Budapesti Szemle. 1857. I. 137. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom