Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1903
Tartalomjegyzék
5 dat.1) Csak később, tapasztalati úton tanulja meg, mi különbség van a közel és a távol fekvő tárgyak között. Ha már azután ezt megtanulta, a retinán keletkező képet nem veszi kritika nélkül tudomásul, hanem tapasztalatai alapján megkorrigálja. Tehát a fizikai és fiziológiai folyamathoz még gondolkodó- s itélő-képességünknek, esetleg eszthetikai érzékünknek is hozzá kell járulnia, hogy a látás létrejöjjön. Mint már említettük, rendesen a fény a látásnak rajtunk kívül levő oka.2) De hát mi az a fény? Mi az a világosság? A tudomány mostani álláspontja szerint az éthernek rezgése. De hát mi az az éther ? Honnan tudjuk, hogy egyáltalán van éther? Látta-e valaki az éther- hullámokat? Bizonyára senki sem. Mélységesek a láthatatlan világok titkai. Véges eszünk nem tud behatolni sem a nagyon kicsiny, sem a nagyon nagy dolgokba. Korlátolt szemünk nem látja tisztán sem a nagyon közel, sem a nagyon távol levő tárgyakat. A csillagok lakói ép oly ismeretlenek előttünk, mint egy vízcsepp lakóinak milliói. Hullámokban rezeg az élet körülöttünk. Hullámok hordozzák a természet titkos erőit egyik helyről a másikra. Körülöttünk száguldanak, át meg átkígyózzák szobánkat, de láthatatlanul. Halljuk a zenét, de nem látjuk a hanghordozó hullámokat. Látjuk a színeket, de millió és millió rezgésükből nem veszünk észre egyet sem. Mégis fel kell tennünk létezésüket. Tehát midőn a tudomány egyik legcsodálatosabb érzésünknek, a látásnak, magyarázatához fog, akkor a fantáziához fordul. Tagadhatatlan, hogy a mai fényelmélet a fantázia szüleménye. Ezen elmélet azonban az értelem kritikáját fényesen kiállotta. A fénytan összes tüneményeit megmagyarázhatjuk azzal a feltevéssel, hogy a fény rezgés. Sőt ezen feltevésből kiindulva uj igazságokat deríthetünk ki, amelyek *) *) A retinán a tárgyak megfordított helyzetű képei keletkeznek. A tárgyakat még sem látjuk fordítottan, mert egyéb érzékünkkel, kiváltkópen tapintó érzékünkkel megtanultunk következtetni a fénylő pont valódi helyére. Hogy ez csakugyan igy van, azt Stratton a következőleg igazolta. Egy héten keresztül álarcot viselt; ezen a szem helyén oly lencserendszer volt, mely a tárgyak képét megfordította. Ilyen módon a retinán egyenes helyzetű képeknek kellett keletkezniük. Csodálatos, hogy ekkor Stratton a tárgyakat fordítva látta. De csakhamar megtanulta, hogy a retinán keletkező egyenes helyzetű kép megfelel a tárgyak valódi helyzetének. Ezt azután annyira megszokta, hogy midőn az álarcot letette, akkor ismét fordítottan látott mindent, míg csak ismét meg nem tanult helyesen látni. Natur. 1898. I. 872. 2) 1715-ben Pfaő német fizikus látóidegére elektromos áramot vezetett. Pfaff azt várta, hogy az elektromos áram fájdalmat fog neki okozni. Mily nagy volt azonban csodálkozása, midőn e helyett csillogó fónytüneményt látott. Napjainkban a kísérletet sokkal erősebb áramokkal próbálták meg, s az eredmény az volt, hogy nemcsak fehér fényt, hanem még színeket is láttak. Sőt rájöttek arra, hogy az elektromos áram bármely más mechanikai folyamattal helyettesíthető. Ha a látóideget bármi módon izgatjuk, ha körülöttünk teljes sötétség van is, létrejő bennünk a látás érzete. A látásnak rajtunk kívül levő oka, nemcsak fény, hanem bármily mechanikai behatás lehet. — Rood: La science des conleurs. 1 lap.
