Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1903
Tartalomjegyzék
A FÉNY ÉS A SZÍNEK. *) A színek esztketikai jelentősége. A látás. A fény mibenléte. ondolkodÁsunk, érzésünk, reményünk, bánatunk színekben ^7/ tükröződik vissza. A színek kellemes harmóniája vagy meg- 'f3' kapó ellentéte gyönyörködtet, üdít, vigasztal, mulattat. A szürkeség, a hideg színek nagy tömege visszariaszt, úntat. A virágok színes ragyogása, a tarka pillangók csodálatos színárnyalata, az erdő, mező élénk zöld színe, a varázslatos színekben tündöklő alkonyi mennyboltozat meglepő, felemelő, üdítő hatással van érzékeinkre. A kőbányák unalmas szürkesége, a kietlen táj színtelen pusztasága, az éj ijesztő sötétsége sorvaszt, megfélemlít, nyugtalanít. A fény és árnyék elmaradhatatlan, logikus váltakozását megún- juk. Korán kifejlett érzékünk színeket keres. Színek után vágyunk, melyek lelkűnknek, hangulatunknak leginkább megfelelnek. Rózsaszín az ifjú, gondtalan lélek kedves színe. A fekete a komoly gondolkodás, lemondás, szomorúság s halál jele. Eszthetikai érzéseink nagy részét a színeknek köszönhetjük. Színek nélkül a természet puszta, kietlen volna, a színek pazar változatával pedig az édes és gyönyörködtető érzések egész sorozatával halmoz el. A természet színpompájában azonban nem mindenkor gyönyörköd hetünk. A modern ember élete szűk falak közt zajlik le. A természettől távol mesterséges fényben és sötétségben töltjük napjainkat. A fényes napban, a sötét éjben, az álmodozó hajnalban s az ábrándos estben csak ritkán, kivételképen gyönyörködhetünk. De a természet fenségének csodálata, a ragyogó természetes színek szeretete lelkűnkben követelőleg lép fel. Tehát utánozzuk a természetet mindenben, a színekben is. Ruházatunk színét nagy gonddal választjuk ki. Bútorzatunk színét összhangba hozzuk szobánk meleg színével. Monumentális épületeinket nagy koncepciójú freskókkal ékesítjük. Dolgozó szobánk ‘) Az 1904. március 13-ikán megfelelő kísérletekkel tartott szabadliceumi előadás, itt-ott kiegészítve és kibővítve. 1*
