Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1903
Tartalomjegyzék
15 vörös színezetet ölt a vidék, távolabb a táj hideg színei felmelegszenek, s az élénk zöld olajzöldbe megy át. Ehhez járul még, hogy a lenyugvó nappal folyton hosszabbodó árnyékok az egész tájat hatásos részekre osztják. VI. Fényelnyeletés. Átlátszó üvegek színe. Kelmék színe. A levelek zöld színe. A viz színe. Megismertük eddig a fény szétszóródásából és találkozásából eredő színeket. E színek meglepő szépségűk mellett kiváló elméleti jelentőséggel bírnak. Becsesek, mert e színekből sarjadt ki a fénynek gyönyörű szép elmélete. Azon színek azonban, melyekkel rendszerint az életben találkozunk, sem fényszétszóródásból, sem fénytalálkozásból nem erednek. A festők nem ezen eljárások szerint színezik képeiket. A gyárosok nem szétbontott fénnyel festik kelméiket. A virágok, erdők, mezők, vizek színe nem disperzionális, nem is interferenciális, hanem abszorpciós szín. Ha valamely színes üveglapot sötét alapra helyezünk, ez a napnak ráeső fényét egy meghatározott irányban veri vissza. Ez a visszavert fény azonban nem lesz színes, mint az üveglap, hanem olyan fehér marad, mint volt a visszaverődés előtt. Ennek oka az, hogy ebben az esetben csak azok a sugarak jutnak a szemünkbe, amelyek az üveg felületéről verődnek vissza. Azokat a sugarakat, melyek az üvegbe hatolnak, a sötét alap elnyeli, s így szemünkbe azok közül semmi juthat. Ha az üveglapot felemeljük s a nap fehér fénye felé tartjuk, akkor a fény áthatol rajta; Csakhogy ezen áthatoló fény már nem lesz fehér, hanem olyan színű, mint az üveg. Egész természetesen azt hinné az ember, hogy a színes üvegnek olyan tulajdonsága van, hogy a fehér fényt át tudja alakítani színessé. Ha azonban a tüneményt behatóbban vizsgáljuk, a színváltozás okát egészen másban találjuk. Vegyünk egy kartonlapot, vágjunk a közepére egy keskeny rést s ezt a keskeny rést zárjuk el piros üveggel. Vezessünk erre fehér fényt. A fehér fény áthatolván az üvegen, pirosnak látszik. Ha most ezt a piros fény- nyalábot prizmára vezetjük, az a sugarakat útjokból eltéríti ugyan, de színekre nem bontja. A szemben felállított ernyőn tehát egy olyan csíkot látunk, mely csak vörös és narancs színű fényt tartalmaz. Még tanulságosabb lesz a kísérlet, ha a kartonba vágott nyílásnak csak egy részét, például felét zárjuk el színes üveggel; akkor az ernyőn a piros csík felett teljes színképet látunk. Most már azután egész egyszerű a tünemény magyarázata. A piros színű üveg a piros sugarakat átbocsátja, a többit pedig elnyeli, abszorbeálja. Épen ezért nevezzük e színeket abszorpciós színeknek. De hát mi történik az elnyelt
