Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1902
Tartalomjegyzék
27 Csakhogy a kolostorkérdés nem maradt ennyiben. A salvatoriánu- sok az 1688. római egyetemes káptalan elé terjesztették sérelmüket. Ezért Lipót király 1688. január 12-i, ') Széchényi György esztergomi érsek 1688. márczius 13-i2) kelettel sietve írnak Kómába az egyetemes káptalanhoz. Leveleikben a mariánus ferenczesek érdekeit védik s a salvatoriánusok elutasítását kívánják. Ugyanezen czélból eszközöltek ki a mariánusok régi jótevőjüktől, lierczeg Esterházy Pál nádortól is ajánlólevelet. „Felkért engem közbenjáróul Szent Ferencz rendjének boldogságos Szűzről nevezett magyar- országi tartománya, hogy az alsó magyarországi konventek, melyek Isten segedelmével s ő Felsége győzedelmes fegyvereivel a török járom alól felszabadultak, tartományukba kebeleztessenek be. Minthogy a szent szerzetnek, különösen a mariánusoknak, kik éjjel-nappal Isten dicsőségén és a lelkek üdvösségén fáradoznak, mély tisztelője vagyok, legjobb akarattal támogatom kérelmüket, hogy Buda, Pest, Esztergom, Yácz és Székesfehérvár, — mely szinte hamarosan felszabadul — ősrégi kolostorai nekik adassanak. 1688. jan. 25. Pozsony.“ 3) A kolostorkérdés a római egyetemes káptalanon bonyolúltabb lett. A vitába belevegyült még két ferenczes tartomány: a „provincia S. Ladislai“ és a „provincia Bossnae-Argentínáé.“ A ladislaiták, kik 1654-ben a mariánusok közűi kiválva, 1661 óta önálló provinciát alkottak,4) a pécsi és zágrábi egyesített kustodia kolostoraira formáltak jogot. A boszniai ferenczesek pedig főleg a Szerémségben, Sclavo- niában követeltek néhány konventet. Nekik is megvolt a jogczimiik. Igaz, hogy régente a Száva folyó volt tartományuk határa, de a török időkben, a nagy paphiányban a tlirák, illyr népek között ezen vidékeken is ők hirdették titkon, nyíltan a kath. vallást.5) Ebben a bonyolúlt ügyben az egyetemes káptalan Rómában nem tudott határozni. Azért megbízzák Lazary Antal generalis diffinitort, teljes hatalommal. Elküldik Magyarországba, hogy vizsgáljon meg mindent alaposan, tudja meg a királyi felség óhaját és azután szabja meg a ferenczes tartományok határvonalát, írja össze s jelölje ki konventjeiket.6) *) *) Lipót levelét közli. Kosa i. m P. I 218—219. *) Széchényi György levele ugyanott. 3) Az eredeti latin levél közölve Kosa i. m. P. I. 218—219. 4) „História Provinciáé Observantis S. Ladislai.“ Kéziratos mü a pécsi ferenczes könyvtárban. Három részre oszlik. Az elsőben a provincia eredetét, a másodikban történetét, a harmadikban kolostorait sorolja fel. — VII. Sándor pápa engedelmével alakúit az új tartomány „cum omnibus praerogativis, praeemiuentiis, titulis, privilegiis et consue- tudinibus ad instar aliarum Proviueiarum “ 5) Csevapovics „Beeensio Observantis Provinciáé . .“ Budáé. 1830. 6) „In causa Controversiae inter Provinciáé, cum non possit aliquid certi in Capi- tulo Generali determinari, decernitur, quod Superior Generalis suis Patentibus Litteris
