Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1902
Tartalomjegyzék
II. HERCZEG ESTERHÁZY PÁL NÁDOR, A FERENCZESEK JÓTEVŐJE. ílftlf erczeg Esterházy Pál nádor a XVII. század kimagasló alakja S«F volt. A katliolikus tábor magasztalja, ünnepli mint államférfiút, liadvezért és írót. „Opiniója“J) s levelezései bizonyítják, hogy előterjesztéseiben unszolta az udvart, szervezzen magyar sereget, fizesse a végbeliek zsoldját s könnyítsen a nép terhén. Az 1663—64-ik esztendőben Zrínyi Miklósnak, a költőnek, oldalán katonáskodott. E két esztendő fegyvertényeit maga irta le „Mars Hungaricus“ czímű munkájában.2) Vallásos irodalmi müvei széliében elterjedtek; nagyszámú egyházi és humánus czélú alapítványt tett, melyekben „mély vallásos meggyőződése és emberszerető érzülete nyert kifejezést.“ Jelen értekezésben Esterházy Pált, mint a Ferencz-rendiek tevékeny pártfogóját óhajtom bemutatni. A ferenczesek feljegyzései nyomán kísérem végig nyolcz évtizedre (1635—1713.) kiterjeszkedő élete pályáját. Első sorban Pál ifjúságáról, majd Kismartonról kell szólanom, hol Esterházy Miklós életre keltette a romba dőlt ferenczes kolostort, melynek az apa után a fiú, Pál, lett buzgó pátronusa. A boldogasszonyi kolostor neki köszöni eredetét. Élénken érdeklődik a rend beliigyei iránt, mint nádor két saját kézzel írott levelében sürgeti az ádáz kolostor-vita végét s a Ferencz-rendiekre fontos Lazary-decretum meghozását és fentartását. Élte alkonyán a kismartoni kálváriahegyi kolostorra tesz alapítványt. Majd oda temetkezik a kismartoni régi ferenczes templomba, melyet már előbb kiválasztott családja nyugvó- helyéül. A hiányos és száraz feljegyzéseket Ipolyi Arnold „Nyáry Krisztina“ és Bubics-Merényi „Herczeg Esterházy Pál nádor“ becses életrajzokból átvett adatokkal s egyéb ismeretes részekkel iparkodtam élénkíteni, hogy a tanulóifjúságra tanulságosabb és vonzóbb legyen. B Kézirat a magyar nemzeti múzeumban. 2) Bubies Zsigmond: Esterházy Pál „Mars Hungaricus“-a. Budapest, 1895.
