Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1901
34 Az 1827. évi augusztus 26-ik napja t. i. nagyon szomorú emlékezetű nap Eger város és az egri konvent történetében; az 1800. augusztus 23-ikinál is borzasztóbb tűzvész a belváros nagyrészét a cisterciták összes épületeivel együtt újra elhamvasztotta. Oly nagy volt a pusztulás, hogy az épületeknek egy időben helyreállítására még csak gondolni sem lehetett; azért a zirczi apát, Villax Ferdinand, az épen küszöbön álló nagyszünet alatt csupán a gymnasium épületét fódette be, azt is csak ideiglen, hogy az új tanév, november elején, meg legyen benne nyitható; mert e helyett, minthogy a kolostortól utcza választotta el, a kolostor nyugati szárnyának egy részét szándékozott gymnasiummá átalakítani. Nem gondolt arra, hogy minő követelésekkel léphet fel majd a jövő, hanem, csak a jelen parancsoló szükségét tartva szem előtt, a konvent javaslata ellenére nagyon sietett, hogy az átalakítás, mely az akkori idők tanügyi viszonyainak eléggé megfelelt, mennél hamarább megtörténhessék. Szándékát a hely csendes volta és a felügyelet könnyebbsége javallottá, végrehajtását pedig a szükség, melyet a roppant veszedelem okozott, sürgette. Úgy számított, hogy, ha a gymnasium épületét eladja, kisebb épülettömeget kell helyreállítania és a helyreállítás terhén az eladott épület ára is könnyít majd valamit. A kétemeletes nyugati szárny tizenhat öl hosszú nagyobbik fele, hat osztályteremre osztva, a tanúlók részére külön bejárattal és lépcsővel, 1829 tavaszán már készen állt és a tanulók a második félévet már abban kezdték meg; a régi gymnasium épületét aztán, a helytartótanács beleegyezésével, Pyrker érsek vette meg hatezer váltóforinton, hogy, rendbe hozatván, az elemi iskolával együtt a tanítóképzőt s az ének-, zene- és rajziskolát majd ott rendezhesse be. Tervét, hogy rajziskolája útján Egerben műipart teremtsen, ének- és zeneiskolájával pedig az újabb nemzedék erkölcsét szelídebbé tegye, nem valósíthatta meg, mert a polgárság vezetői, képzelt sérelmeik miatt, örökké ujjat húzván vele, legnemesebb szándékait, csak azért, mert az övéi voltak, sorra mind meghiúsították.1 így aztán, mivelhogy rajz-, ének- és zeneiskolájába még csak tanulókat sem kapott, a már rendbekozott épületet kaszárnyául a városnak adta, s az is maradt a régi jezsuita gymnasium egész 1892-ig, mikor, a megyei kaszárnya felépülvén, a katonaság odahagyta és a városi reáliskola beleköltözött. A konvent gymnasiummá átalakított nyugati szárnyának emeleteit azelőtt az apáti lakosztály és, részben, a konvent tagjainak lakószobái foglalták el. A gymnasium berendezése után a konvent tagjainak az északi szárny első és második emeletét rendezték be, az apátság pedig, a templom és az északi szárny közé eső rész felső emeletének lebontása 1 A oist. rend egri kath. fögymnasiumának 1894/95. évi Értesítője. 76—90. 1.
