Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1901
32 mány sem ezeket, sem az apátságra két ízben hadi kölcsönkép kirótt 6826 frt 50 krt nem térítette meg soha.1 Könnyen elképzelhető, hogy ily viszonyok közt mind az apát, mind a rendtagok részéről mekkora önmegtagadásra és buzgóságra volt szükség, hogy a gymnasium ügye mégis előre haladjon, főkép az 1806. évi második Ratio Educationis-tól kezdve, mely új tanterv egy új, előkészítő osztály berendezését és a tanári testületnek egy taggal szaporítását kívánta. Ezt az előkészítő osztályt, a királyi rendelet szerint, Egerben is a városnak kellett volna berendeznie és tanárral ellátnia; de a tanács, kijelentvén, hogy ő erre alkalmas embert nem adhat, kötelezettségétől azzal váltotta meg magát, hogy az apátságnak a helytartótanács 1807. július 27-iki rendelete szerint, „örök időkre évi kétszáz váltó forintot fizet.“ Ez volt Eger városának összes terhe, melyet a gymna- siumi oktatás érdekében viselt 1860-ig, a mikor a zirczi apát a 194 frt 29 krnyi dézsmaváltság fejében ettől a tehertől is megszabadította. Schumann apát 1809. november 16-án a sebesült franczia katonák gyóntatása közben elkapott kolerajárványnak áldozatául esett. A kon- vent tagjai most, a mit 1801-ben is óhajtottak már, a poroszországi Heinrichautól 1802-ben különválasztott és ez idő szerint önálló perjeltől kormányzott tehetősb zirczi apátsággal egyesítésöket kérelmezték; mert az épületek rendbehozására felvett kölcsön negyedrészben sem volt még törlesztve, a költség megtérítését pedig a kincstártól az állam 1811-iki pénzügyi bukása után többé már nem is remélték. E bukás a természetben szedendő hadisegély szaporodását vonta maga után, s ez az egri cistercitákra annál súlyosabb volt, mert az apátsági birtokrészek után négy — Heves és Kíilső-Szolnok, Nógrád, Hont, Pozsony — vármegyében rótták ki rájok a segélyadást, még pedig 16.000 frt tiszta jövedelem után, holott boldog években sem rúgott az többre 10.000-nél.2 Ezért nem lehetett hajlandó a konvent a lévai gymnasiumnak is átvételére, a mire Léva város tanácsa Marschalkó perjelt s gymnasiumi igazgatót, többi közt a szántói birtok közelsége miatt is, ismételten kérte.3 Mert a háborús idők, főképen pedig a devalvatio következtében szenvedett nagy veszteségek miatt attól is lehetett félni, hogy a konvent az egyesülés meghiúsúlta esetén, mivelhogy a zirczi — akkor még nagyobb részt német — cisterciták az egyesítés ellen kézzel-lábbal küzdöttek, az egri gymnasium és templom 1 Sehumarm apát felterjesztése a királyhoz 1809. febr. 26. — Fogalmazványa az egri konvent levéltárában. a Marschalkó perjel levele Pálffy Lipóthoz 1813-ban. — Az egri konvent levéltárában. s Léva város birájának és tanácsának 1810. okt. 10. és 14-én kelt levelei Marschalkó Konstant egri perjelhez s a lévai gymnasium alapítványairól és segélyeiről szóló okiratok hiteles másolatai az egri konvent levéltárában.
