Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1901
22 a morva Wellehrádlioz fűzte; a pásztói konvent perjelei, Wellehrád megkérdezése nélkül, a magok felelősségére kezdtek a konvent ügyeiben intézkedni s azon voltak, hogy magokat a wellehrádi anyakonventtől függetleníthessék. 1764-ben már azon a ponton állt a konvent, hogy elszakad Wellehrádtól, mert a helytartótanácsban is voltak törekvésének védelmezői, s a különválás megkönnyítésére a pilis-pásztói apátság heves-, nógrád-, hont- és pozsonymegyei aprós birtokai hivatalból össze is írattak.1 A wellehrádiaknak akkor sikerűit e szándékot Bécsben megakasztaniok; de azért a pásztóiak nem hagytak fel e szándékukkal, s az egri gymnasium önkéntes elvállalása is arra vall, hogy függetlenségöket minden áron biztosítani törekedtek. A kormány, mint láttuk, az egri gymnasiumot legelső sorban a pásztói cistercitáknak szánta. De a tanügyi bizottság feje, Fekete György országbíró, a ki a magyarországi szerzetes-rendek főnökeivel a volt jezsuita gymnasiumok átvételének ügyében értekezett, nagyon jól tudta, hogy a morva Wellehrádlioz hiába fordulna, mert ha Zűri Fülöp, mint pilis-pásztói apát, talán hajlandó volna is a kívánt áldozatra, a wellehrádi konvent, a pásztóiak új foglalkozásában a függetlenségre törekvésnek az előbbieknél kedvezőbb alkalmat látva, szándékát bizonyára meghiúsítaná. Meg sem próbálta hát, hogy Zűri apáthoz forduljon, hanem más utat-módot keresett, hogy a helytartótanács az egri püspöknek tett Ígéretét végre beválthassa; csakhogy a pusztán terhekkel járó vállalatra, akármerre fordult is, sehol sem talált ajánlkozót. Ekkor történt, hogy a pásztói konvent perjele, Beitler Method, értesülvén a helytartótanács szándékáról, felment Budára az országbíróhoz és, bizonyára a függetlenség megnyerésének reményében, azt az ajánlatot tette neki, hogy a pásztói cisterciták, minden erejöket a haza javára óhajtván szentelni, az egri gymnasiumot készséggel elvállalják. Az országbíró s vele a tanügyi bizottság, meg a kir. helytartó- tanács is kapva kapott a nem remélt ajánlaton, mivelhogy ezúton súlyos terhétől minden hosszabb és, ha a wellehrádi apáthoz fordul, előreláthatólag sikertelen alkudozás nélkül egyszerre megszabadulhatott, és így az egri püspöknek tett Ígéretét is beválthatta. A nélkül tehát, hogy Beitler a wellehrádi apátot az ajánlattételről csak értesíthette volna is, a helytartótanács mindjárt ott helyben megkötötte vele az ideiglenes átvételi szerződést s egyszersmind utasította a budai főigazgatót, hogy a pásztói konventet a jezsuiták templomának, collegiumának, iskolájának, továbbá helybeli ingó és ingatlan javainak birtokába mennél hamarább iktassa be. Alig két hétre rá, 1776. november 8-án, már megtörtént az átadás, s ugyanakkor a püspökkel a cistercitáktól az 1 Szederkényi: Heves vármegye története. IV. köt.
