Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1900

Tartalomjegyzék

74 az udvar példáját követik és az aggodalmas lelkek a mély áhítatban, a szerzettel való lelki közösségben megnyugvásra találnak. Sokan a harmadrendiek, konfráterek közé állanak be, középkori szokás szerint szerzetesi ruhában a rend templomában temetkeznek, a tehetősebbek meg ily czélzattal birtokaikon konventeket alapítanak vagy az elha­gyottakat restaurálják. A főurak a testvérek telepítésénél nemcsak magukra és családjokra gondolnak, hanem alattvalóiknak, a mélyen sújtott népnek lelki szükségleteire, megvigasztalódására is törekesznek. A főúri konventalapításokat időrendben három osztályba soroz­hatnék. Az első csoport a hitbuzgó királyok idején létesül, mikor az uralkodó család példájára a fellángoló vallásosság emeli a ferenczesek egyházait. Abban az időben, mikor a főrangúak közül többen, mint a Frangepánok, szent Ferencz szerzetébe lépnek, mikor a ferenczesek mint diplomácziai megbízottak szerepelnek, Marchia Jakab és Kapisz- trán János alakja fényt, dicsőséget áraszt reájok, közülök többen püs­pökségig emelkednek, versengve versengenek főúri családaink a kol­duló szerzetek felkarolásában. Az Újlaki család Illokon veti meg alap­ját annak a konventnek, mely a szirmiumi duxok állandó temetkezési helye volt, melybe a betegeskedő Kapisztrán visszavonult. A Bátlioriak Gyöngyösön 1400, a Perényi és Pálffy család Kassán 1450, Franconius dalmát bán Szécsényben 1452-ben tesznek alapítványokat, hogy ott pihenhessék ki az élet fáradalmait és a szerzetesek szünetlen, engesz­telő imája szálljon lelkűkért az égbe. Radó nádor szent Demeterben, Maróth bán és Gara Jób özvegye Atthyán, a Kropácsy és Czobor grófi család Szakolczán telepítik le a ferenczeseket, mint a mely szer­zethez szivük melegével vonzódnak. A későbbi idők nem kedveznek a szerzeteseknek. Mátyás idejében a főrangúak a hires budai, visegrádi, tatai vár köré gyülekeznek. Ott fény, dicsőség övezi az új szellemtől áthatott királyt. Mátyás trónusán ül, feje fölött Isten angyalai tartják a szentnek tisztelt koronát; lábai nyugvó oroszlánon, a földi erő képviselőjén pihennek. Inkább márcziá- lis, mint vénuszi szépség tükröződik le sima arczán, szemének lángoló tüze, erős vonásai erős, határozott akaratra mutatnak. Elébe mennek hódolni a főpapok, főnemesek, az akaratoskodók, lázongok meg elbuk­nak, mint Vitéz prímás példája mutatja. Tudósok, művészek rajongják körül, mintha az olasz renaissance egészen Budán ütné fel tanyáját. Idegen dalosok, magyar hegedősök vidítják fel a királyi udvart, vigság van széles e hazában, mert a megtört urak között egyetértés, béke honol és a hires fekete sereg megvédi kelet, nyűgöt mérge ellen az ország határát. A mulékony dicsőség azonban hamar elmúlik. A nem­zet nagyjai nemsokára megrendülve állanak a vaskirály teteme mel­lett. Az ősi koronázó városban körülhordozzák tengernyi nép sokasága közben a nyitott koporsót, azután a boldogságos Szűz templomában

Next

/
Oldalképek
Tartalom