Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1900

Tartalomjegyzék

57 vagy pedig a ferenceseknek némi kedvezményeket engednek. A „sal- vns conductus“ mintáját az egri história domus is ‘) közli. „Mi az hatalmas és Győzhetetlen Császárunk vig Eger várában lévő s lakozó Nemzetes és Nevezetes vitézlő Diványos urak és Agák, nevezet szerint: Jancsár vitézek Fő-Agája Vitézlő Mehemet Aga . . . stb. . . . és közönségesen kik vagyunk. Illendő s’ Tisztességes dolgokban való jó akaratunkat ajánljuk kegyelmednek, mint Vitéz Szomszéd Úr jó Akarónknak. Isten kívánt jókkal áldgya meg kegyelmedet. Mivelhogy Méltóságos Basa Urunk minket megnevezett Vitézlő Diványos Urakat az kegyelmed hozzánk küldött Leveléhez képpest Díványban hivatván és velünk tanácsot tartván, hogy ha ez ideig volt-e szokás, hogy mind a két részről az Barátok szabadon járhas­sanak? melyre feleletet tévén, hogy volt. Azonban ő Nadsága is tőn oly parancsolatot, hogy ezután is úgy légyen, csak az Barátot bocsássa be kegyelmetek és mely igy lévén mi is fogadgyuk Úri török hitünkre, Emberségünkre és tisztességünkre, hogy az mi részünkről is ezentúl kegyelmetek Baráti meg nem bántatnak, hanem járhassanak, kelhes­senek bottal, fegyver nélkül; hasonlóképpen kigyelmetek adgyon oly hitlevelet, hogy az mi Török Barátaink is fegyver nélkül bottal az hol járnak, kelnek, s Hocsaink is az Magyar részről meg ne bántassanak és igy ebben megálván az jó szomszédság közöttünk dicsértetik. Az melynek nagyobb bizonyságára adtuk ez Diváuybéli levelünket Pecsé­tünkkel megerősítvén. Ezek után Isten kegyelmedet éltesse jó egész­ségben. íratott Vig Eger várában die 9. Deczemb. 1681.“ így a török időkben a hívek üdvének gondozása jó részben a ferenczesekre nehezedik. Megállják helyöket akkor, mikor maguk is a török adók alatt nyögnek, a harácsolással és sarczolásokkal zaklattat- nak, mikor elfogott testvéreikért váltságdíjat kell űzetniük. Szegény, nyomorúságos a töröktől megtizedelt nép,2) alamizsnát kitől sem vár­hatnak, éhezve, szomjazva, kellőleg fel nem ruházkodva végzik hiva­tásos dolgaikat. Kellő költség és munkaerő hiányában a házak tata­rozása, javítása elmarad, mint a budapesti Levelezőkönyv (216.) jelzi, „az épületek falai romladozni kezdenek, a vakolat, a cserép minden­felől hull, az ablakokat beveri a jégeső, az Isten házába szabad beme­netele van az esőnek, hónak.“ Ruházatuk, mely hamuszürke posztóból készült, láb sarkáig érő csuha volt, elrongyolódott. Csuklyájok, mely a derékukat övező nehéz kötélig ért és kámzsájok is hitvány volt. Tél közeledtével meg a csuha béléséül szükséges szürke evetprémet nem tudják a szűk és zavaros időkben beszerezni. Egyik ferenczes igy panaszkodik levelében. (Buda­*) História Domus. p. 7. n. 27, — 3) Csevapovics i. m. p. 131. n. 7.

Next

/
Oldalképek
Tartalom