Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1900

Tartalomjegyzék

29 hessék Isten házát és a szükséges házi vagy templomi szereket beszerezzék. ,.Kezdetben minden a fövegtől a saruig és a viasz­gyertyától a zománczos aranykehelyig, az oltár és dóm toronycsúcsáig a monostorok műhelyében készül.“Munkájok zavartalanul folyik, csak az asztal előtti fohászkodás hozza össze újra a testvéreket. A refektórium falairól Jézusnak, Máriának és a rendi szenteknek képei őrködnek felettük és a bibliából, martyrologiumból olvasott feje­zetek foglalkoztatják az evés közben könnyebben ernyedő lelkeket. Ebédtől felváltva folyik az ima és munka napestig, a hivságos beszé­deket elűzi a köteles „silentium,“ a test feltámadó szenvedélyeit legyőzi a gyakori böjt, a káptalanházban a nyilvános bünbevallás, a cilicium, az éles vessző és az előirt önsanyargatás, a „castigatio.“ Munka közben nem foglalkoznak hivságos világi hírekkel, hanem istenes életre serkentő intések hallhatók, vagy egyik-másik ajakán valamely szent hymnusz áhítatos dallama zendül meg. Kimerülve tér­nek a közös alvóterembe, „dormitorium,“ hol egyszerű, kemény fekvő­helyükön szent gondolatokba merülve lepi meg őket a leszálló éj. Rideg és szomorú élet ez távolról, melyet csak az isteni szeretet melege képes a szív mélyében gyönyörré olvasztani. (Beöthy.) Mások meg minden tehetségükkel a papi tudományokban gyako­rolják magukat. A szerzetes ifjúságot a kiszemelt konventekben ren­desen iskolázzák. A korszellem rányomja az iskolára bélyegét. A taní­tás alapja a hittan. A hitre van legnagyobb szükség, azért a szent- irást olvassák, értelmezik örökösen, annak morális és misztikus ma­gyarázatában gyakorolják folyton magukat. Olyan a biblia a középkori iskolákban, mint a görögöknél Homérosz. A szentirásból és Ariszto­telészből merítik összes érveiket; ez a két könyv a legbecsesebb, a rajok való hivatkozással döntik el a tudományos vitákat. A görög és rómaiaktól átvett trivium-quadrivium tárgyai képezik a tudományok kánonját. Az artes-eket latin nyelven öntik az emlékezetbe, mert ez az egyház nyelve, ez a közfelfogás szerint a tudományosság kizáró­lagos eszköze. Erős hitük, hogy komoly gondolatot anyauyelven nem is lehet oly tökéletesen kifejezni, mint a klasszikusokén és a szent­atyákén. Ez köti össze Európa összes tudósait és választja el a tanult és tanulatlan osztályt. A szellemek elfordulnak a világias tudománytól, mint „a víz nélkül való száraz fellegtől,“ a kiknek a ferenczesek közül a jogból akadémiai fokozatuk volt, azt még a világban szerezték. Ezt a középkori vallásos és igazi fereuczes szellemet lehelik növendékeikre a konventi iskolák, melyek közül nem egy válik nevessé az idők folyamán. A ferenczesek váradi iskolája már 1336-ban oly ') Ipolyi: „A magyar iparélet történeti fejlődése.“ Századok 1877. VIII. füzet. 14. lap.

Next

/
Oldalképek
Tartalom