Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1899
Tartalomjegyzék
98 4. Vallás erkölcsi élet, fegyelem. Katholikus keresztény tanuló ifjúságunk, az intézet jellegének megfelelően, azonkívül, hogy hétköznapokon, a késő őszi és a téli hónapokat kivéve, 7y2, vasárnapokon és ünnepeken pedig 8 órakor szent misét hallgatott, vasárnap és ünnepnap a szent mise után, két részre osztva, szent beszédet is hallott s délután a hívekkel együtt mindenkor jelen volt a litánián. A tanév megnyitásakor, Halottak napján, szent Imre herczeg ünnepén, az Erzsébet királyasszony emlékének szentelt iskolai ünnepen, az intézet kegyurának nevenapján, Karácsony napján, Quinquagesima-vasárnap, hamvazószerdán, husvét és pünkösd vasárnap, áldozócsütörtökön, és az évzárás napján ünnepélyes nagymiséje volt az ifjúságnak. A kivétel nélkül orgonakisérettel tartott szent misék mellett ez ünnepi nagymisék, melyek alatt — a Quinquagesima-vasárnapit kivéve, mikor ősrégi szokás szerint, a főkáptalan egy tagja, az utóbbi években Debreczeni János apát-kanonok úr, pontifikái és a kórust a székesegyházi zene- és énekkar foglalja el — a főgymnasiumi ifjúság énekkara a régi magyar és az újabb egyházi énekekkel vegyest válogatott miserészeket vagy egy- egy teljes misét szokott énekelni, évek sora óta kiváló alkalmul szolgálnak arra, hogy az egyházi énekművészet iránti érdeklődést a tanuló ifjúságban szintúgy, mint általa a kath. hivőközönségben is fentartsák és a vallásos buzgóságot ezúton is neveljék. A lefolyt tanévről mégis különös örömmel jegyezzük fel itt azt az új jelenséget, hogy az énekkar vezetője, Küzdy Aurél rendes tanár, a régi magyar templomi énekeknek elődjétől, Saád Henrik rendes tanártól, megkezdett buzgó művelésén kívül a tanuló ifjúsággal az örökszép egyházi chorált megismertette és annyira megkedveltette, hogy az énektanításból e czélra felhasználható kevés óra mellett is számos chorál éneket, sőt két egész chorál misét is előadathatott, jeléül azon lelkesedésnek, mely ez iránt a legigazibb katholikus énekművészet iránt nemcsak az ő lelkében lángol, hanem általa a fogékony ifjú lelkekben is lángra lobbant. — Farsang utolsó három napján s nagypénteken és nagyszombaton a szentségimá- dásban a tanuló ifjúság is részt vett, a székesegyházból induló körmeneteken, a tanári testület vezetése alatt, mindenkor jelen volt s nagypénteken a szentsírok látogatását is ugyanígy végezte. Ez alkalmakon kívül az Erzsébet királyasszonyunk lelke üdvéért tartott requie- men, továbbá apóst, királyunk 0 Felsége és érsek-főpásztorunk nevenapján s az 1848-iki törvények szentesítésének évfordulóján a székes- egyházban volt jelen az ünnepi szent misén. A nagyheti szentgyakorlatok ápril 7—9. napjain tartattak meg, s ekkor, valamint Mária nevenapjára, szent Imre herczeg ünnepére, Jézus nevenapjára és a tanév végén az összes kath. tanuló ifjúság meggyónt és megáldozott; de voltak számosán, főkép a Mária-kongregáczió tagjai közűi, kik e köteles alkalmakon kívül is többször gyóntak és áldoztak.
