Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1898
Tartalomjegyzék
108 hatalmától vezetett orgyilkos kéz okozta. A király és a nemzet szent gyászához lelkünk kibeszélhetetlen fájdalmával csatlakoztunk mi is, elvesztett drága nagyasszonyunk halálát intézetünk templomában nyolcz napon át kisebb requiemmel gyászolva s emlékezetét a kilen- czedik napon, szeptember 21-én, templomi és iskolai gyászünneppel ülve meg. E napon az ünnepélyes gyászmise után, mely alatt az énekkar Seyler f-moll Requiemjét adta elő, a tanúló ifjúság a tanári testület kíséretében a feketével díszített tornaterembe vonult megholt nagyasszonyunknak gyászfátyollal bevont képe elé, hol a gyászünnepet a tanúlók kara a „Requiem aeternam“ kezdetű templomi énekkel nyitotta meg; erre Markovits Bálint tanár a fentebb közölt gyászbeszédet tartotta, utána pedig Ábel Pál VI. oszt. tanúló Károly Ignácz tanárnak Felséges királyunk fájdalmas fólkiáltására czélzó „Nincs minden elveszve“ czímü alkalmi ódáját szavalta el, s az ünnepet a kar a „Békén nyugodjál“. . . kezdetű gyász-énekkel fejezte be. Idetartozónak véljük felemlíteni, hogy a drága nagyasszonyunk emlékére állítandó szobor költségéhez a tanári testülettel együtt a tanúló ifjúság is hozzá kívánt járulni a maga filléreivel. — Másik nagyobb iskolai ünnepünk hasonlókép a kegyelet ünnepe volt. III. Béla királyunk és neje földi maradványai tudvalevőleg királyunk 0 Felségének legmagasabb rendeletére a budavári Mátyás templomban saját költségén emelt királyi sírboltba ünnepélyesen valának leteendők. A királyi temetés október 21-ikére tűzetett ki. A miniszterelnök október 2-án értesítette erről a zirczi apátot, kinek elhatározását, hogy a cisterci rend ezüst koszorút tesz a ravatalra, elismeréssel veszi tudomásul s kijelenti egyszersmind, hogy az emléktárgynak a síremléken méltó és állandó helyet fog biztosítani. „Nagy súlyt helyezek arra — írja e levelében a ministerelnök — hogy a cist. rendnek, mely III. Béla királyunk által nyert e hazában igazi otthont, s így története a jelen emlékünneppel benső összefüggésben van, a temetési szertartásnál méltó szerep jusson.“ A zirczi apát erre október 6-án kelt leiratában elrendelte, hogy a királyi temetésen az egri konvent képviseletében is négy tag legyen jelen, továbbá, hogy a vall. és közokt. m. kir. ministerium 9026/98. sz. rendelete folytán az intézetben az előadások október 19. 20. és 21. napjain szüneteljenek, s első nap Imre királyunk, második nap antiochiai Anna királyné, harmadik nap pedig III. Béla királyunk lelke üdvéért az intézet templomában a ravatal felállításával requiem tartassák. Harmadik napon az ünnepélyes istentisztelet után, melyet Markovits Bálint tanár végzett, a feketével díszített tornateremben gyászemlékünnep volt. Az ifjúsági énekkar bevezető gyászéneke után dr. Werner Adolf tanár III. Béla királyunkról emlékbeszédet tartott, utána Markovits Bálint tanár felolvasta a királyi temetés alkalmára írt „Cypruság“ czímü ódát s befejezésül
