Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1896
Tartalomjegyzék
__ as elaludt kérdése*) A kir. tanfelügyelő, Montedégói Albert Ferencz, a minister rendeletére 1876. márczius elején felszólította a város közönségét, hogy az 1868. XXXVIIÍ. törvényczikknek megfelelőleg felsőbb nép-, vagy polgári iskola felállításáról gondoskodjék. A képviselőtestület eleget kívánt tenni kötelességének s márczius 16-iki illésén egy tizennyolcz tagú küldöttséget bízott meg, hogy a törvény végrehajtásának módjáról negyvenöt nap alatt jelentést tegyen.* 2 3) Magánkörökben, a két kaszinóban és a helyi sajtóban is élénk viták folytak erre, hogy a túlságosan népes főgymnasium mellett mi lenne jobb Egernek: felső nép-, vagy polgári iskola-e, melyek akármelyikének felállításánál a város pusztán a maga erejére volna hagyatva; vagy reáliskola, melynek szervezésénél a megye segítségén túl minden bizonynyal a kormány támogatására is lehet számítani. Mind a polgári, mind a reáliskolának megvolt a maga pártja; a többség azonban, mint 1868-ban, most is a reáliskolához hajlott, és a bizottság javaslatára május 7-iki ülésében a képviselőtestület is ezt kívánta s költségeinek fedezésére „addig az egyes lakosok által díjtalanul használt pálinkamérési jog haszonbérbe adásából befolyandó összeget“ szavazta meg. Csakhogy ez a kijelölt alap „határozatlan, ingatag, bizonytalan“, mindenek fölött pedig sokkal kisebb volt, minthogy egy reáliskola felállításának megkezdéséhez, mikor a pálinkának a sok és jó bor mellett még nem igen volt kelete, csak távolról is elégségesnek Ígérkezett volna. így aztán, mivel a képviselőtestület azt a tanácsot, hogy „mondjon le a közösiskolákról s az így felszabadult alapok jövedelmét is a reáliskolára fordítsa,“ nem volt hajlandó befogadni,4) a reáliskolakérdése közel másfél évtizedre megint eldöntetlen maradt. Pedig a főgymnasium tanúlóinak száma a következő — 1876/7. — iskolai évre nem hogy fogyott volna, hanem még 52-vel meg is szaporodott. A fölvett 571 tanúló közül 139 esett az I. osztályra. Ekkora tömeget, akárminő nagy volt is a terem, az igazgató egy osztályba össze nem zsúfolhatott; magától azonban, bár a tanári testület „nemes önfeláldozással kész volt a munkatöbbletet elvállalni“, párhuzamos osztályt nem állíthatott, azért, hogy „a hely szűke miatt váratlan eléállt nehéz kérdést megoldhassa“, haladéktalanúl a zirczi apáthoz fordult. Ez, szükségből, hogy a már felvett tanúlók egy részét vissza ne kelljen utasítani, megengedte neki, hogy a bajon párhuzamos osz- tálylyal segítsen, de kivételképen csak erre az egy esztendőre; mert akárhogy buzgott is a közjóért, állandó, sőt fokozódó teherrel járó ’) 1895/6. évi Értesítő. 80. 1. 2) „Eger.“ 1876. 108. 1. 3) U. o. 148. 1. <) TJ. o. 154. 1.
