Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1896
Tartalomjegyzék
16 ségieken tűnt fel szembeszökőié^, micsoda úton-módon lehetne valamit lenditeni. Szvorényi 1869/70. óta végleg fel volt mentve a tanítástól; ezentúl a tanuló ifjúságot már inkább csak egészében látta maga előtt s osztálylátogatásainál és a vizsgálatokon a hosszú idők tapasztalásain megélesűlt figyelmével kisérte fejlődését. Nem egy ízben figyelmeztette ilyenkor a tanúlókat az értelmesebb és elevenebb előadásra s figyelmeztetésének némi hatását itt-ott észlelte is; de a nagy többség előadását most is „majd nehézkesnek és szaggatottnak, majd éneklés- szerűen modorosnak és, a mi ezeknél is rosszabb, az előadottak értelmi hangsúlyozásában és színezésében felette tökéletlennek találta.“ Azt gondolta tehát, hogy nem tesz vele egészen hiábavaló munkát, ha megjegyzéseit, melyeket egyes esetekben négyszem közt, vagy kisebb-na- gyobb nyilvánossággal éveken át hintegetett, most, összegezve és általánosítva, az egyik módszertani értekezleten, okúlásúl a tanári testület figyelmébe ajánlja. És, közbevetőleg mondva, nem utolsó érdeme, hogy a mit hat év múlva a „Gymnasiumi utasítások“ s még sokkal később — 1891. és 1895-ben — a ministeri rendeletek e részt figyelmeztété- sűl elmondtak, vagy követésre ajánlottak, mindaz, s itt-ott szinte szó- ról-szóra, együtt van az ő megjegyzéseiben. „Régi meggyőződése így kezdi — hogy, mivel a gymnasiumi oktató-nevelés alaki oldala a gyakorlati életre tömérdek értékesíthető elemet foglal magában; sőt, mivel azt is bátran elmondhatni, hogy a fiatal ember alaki képzettsége manapság nem ritkán magánál a tudás és ismeret tőkéjénél is liathatósb tényezője szerencséjének: növendékeink képzésének ez alaki oldala, hova a nyelvet és nyelvvel bánni tudást is sorozza, kiváló gondot kíván meg tőlünk.“ Nem azt akarja ezzel mondani, hogy a tanúlókból már a középiskolában érett, férfias, egészen szabatos előadókat képezzünk, mivel nagyon jól tudja, hogy a szép, szabályos és szabatos gondolkodás egyes megadományozott ifjaknál is oly képesség, melyet azok, már mielőtt az iskolába belépnek, alapjokban a természet és a jó házinevelés ajándékából bírnak; hanem csak is azon lomha, bágyadt, szabálytalan és ízetlen előadásmódra hívja fel a tanári testület figyelmét, melyet e vidék gyermekeinek legnagyobb része hazulról hoz magával, s leczkefelmondásában, vagy vizsgálati feleleteiben lehetetlen bárkinek is észre nem vennie. A házinevelés hiányait a köznevelés ebben sem képes egészen pótolni, de a ferdeségeken a lehetőség határai közt javítani az iskolai is képes és köteles. — Az élőszóbeli előadást magasabb fokban fejlesztik legfelső osztályainkban az önképzőkör óráin, a prózai és a verses szavalatokon kívül, a szabad előadások számába vehető megokolt felszólalások, a szavalatok szóbeli bírálatai és a vitatkozások, de ezek csak az önként vállalkozóknak és csak ritkán nyújtanak az előadás képzésére alkalmat; azért első sorban magokat a napi feleleteket kell az előadó képesség gyarapítására
