Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1896
Tartalomjegyzék
1 meg az időszakok elején és a főigazgató látogatásakor tartandó értekezleten. Juhász tankerűletében, kétségkívül az ő útmutatására, több helyt tettek így, és Trefort, a ki a hozzá került jegyzőkönyvekből „azt vette ki, hogy a módszertani értekezletek lényeges feladatával nincsenek mindenütt tisztában,“ három hónapra rá — 1873. február 18-áu — ily irányú utasítást adott ki s ebben a módszertani értekezletek távolabbi czélját, „a mi viszonyainknak megfelelő módszertani utasítások készítését“ . . . egyenesen a Juhász felterjesztéséből vett idézettel jelöli meg.*) S ezek a most már többé-kevésbbé egy nyomon járó módszertani értekezletek ott legalább, a hol komoly figyelemmel voltak rájok, tagadhatatlanúl nagy haszonnal jártak. A tanárok, még a kényelem- szeretőbbek is, rá voltak utalva, hogy szakmájok terén gondosabban körülnézzenek és, a mi tőlök magoktól nem telt, azt az előbbre haladt szomszéd — legfőkép az osztrák és német — népek professoraitól valami úton-módon eltanúlják. Igen sok nézet, mely később az 1879-iki új tantervben és a rá vonatkozó utasításokban már általános követelménynyé lett, ezekben az értekezletekben vetődött felszínre, vagy nyerte mostani határozottabb formáját. Az egri gymnasium tanári testületé, egyebek közt, azt a régibb nézetét, hogy a magyar nyelv és irodalom tanítása az addiginál nagyobb gondot s óráinak száma mindegyik osztályban szaporítást kíván,* 2) ez értekezletek egyikén már úgy módosította, hogy „összes középiskolai nyelvtanításunkat a magyar nyelv alapján kell fölépítenünk.“ A latin nyelv tanításánál az extemporale írásdolgozatot, mely csak hét évvel később lett általán kötelezővé, Juhász jelenlétében szintén ekkor s úgy állapította meg, hogy „a tanúlók, hetenkint legalább egyszer, a tárgyalt olvasmány-részletből, legfőkép a közelébb végzett vagy ismételt alak- vagy mondattani szabályok gyakorlására való magyar mondatokat, szótár és nyelvtan használata nélkül, hallás után rögtönözve fordítsanak, s az ilyen — tíz-tizenöt percznyi — írás- gyakorlatok már a legközelebbi órában ki is javíttassanak.“ Az időszaki ismétlések, sőt az időszakokon belül is minden nagyobb fogalomvagy esemény-csoport összefoglaló ismétlését hasonlókép ez időtájt tette magára kötelezővé, „hogy a tanévi egy vizsgálattal szemben, jóakarat mellett, a gyöngébb képességű tanúlók is megbírhassák részenkint azt, a mit a maga egész nagy halmazában s időszerint is oly messze, az év végéig, halasztva, a legjobb akarat mellett sem bírhatnak meg.“ 3) *) Hivatalos iratok. 1872/3. — Tanácsk. jegyzőkönyvek. 1872/3. 2) 1895/6. Értesítő. 17. 1. 3) Tanácskozási jegyzőkönyvek. 1872/3—1873/4.
