Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1895
Tartalomjegyzék
vezgetés után a zirczi hittudományi intézet tanárainak javaslata jelölte meg azt az irányt, melyben a sokszor meghányt-vetett ügy biztosan dűlőre juthatott. Előttük az állt, hogy a tlieologiai tanulmányok semmiféle csorbát ne szenvedjenek, de a tanárságra való készülésnek se álljanak útjában, s ezt, javaslatuk szerint, *) úgy lehet elérni, ha a theologus növendékek Zirczen hat év alatt az erkölcs- és lelki- pásztorkodástanon kívül minden tárgyat elvégeznek, a harmadik és negyedik évet pedig, egy tanár felügyelete alatt, Budapesten töltik, hogy két éven át az egyetemet rendesen látogassák s e mellett a még hátra levő két tárgyat is megtanúlják. E javaslatot az apát sok fontolgatás után, kisérlettétel végett, elfogadta (1877. jun. 15.); a III. és IV. éves theologus növendékek a következő — 1887/8. — iskolai év elején, Piszter Imre dr. tlieologiai tanárral, Budapestre költöztek át s egy bérház első emeletén rendezkedtek be. A kísérlet sikeresnek Ígérkezett; de aggódni lehetett, hogy a Zirczen voltakép csak két évre terjedő szemináriumi nevelés nem lesz elég arra, hogy a növendékek a szerzetes-papi fegyelemben megerősödjenek. S ez az aggodalom sugalta a hittudományi intézet tanárainak azt a másik javaslatát, hogy az ifjabb növendékek, a kik a VII. és VIII. osztályt eddig Egerben végezték, ezután, okleveles rendi tanárok vezetése alatt, Zirczen végezzék a nyilvános gymnasiummal szervezetre is, berendezésre is teljesen egyenlő „Studium domesti- cumban.“ A javaslat annál tetszetősebb volt, mivel a zirczi apát olyanforma biztatást kapott, hogy az új intézet a ministerium felügyelete alatt esetleg bizonyos önállóságot nyerhet s a rendgyakorló iskolájává is kifejlődhetik, azért a tanári testületek — az egri is, mivel nagyobb számú növendékeknek csak nagy nehezen tudott helyet szorítani — mind támogatták, s a zirczi apát mindjárt a következő — 1889/90. — iskolai évre berendezte és rendes physikai szertárral is ellátta; de hogy még azt a jogot sem kapta meg, hogy legalább érvényes osztálybizonyítványt állíthatott volna ki, hanem növendékeit, mint magán- tanúlókat, nyilvános gymnasiumba — a székesfehérváriba — kellett küldeni, költséges fentartása hiábavaló lett volna, s két évi fennállása után meg is szűnt, a növendékek pedig középiskolai pályájok befejezésére megint csak visszakerültek Egerbe. Különben ekkor a szemináriumi nevelés hiánya miatt sem lehetett már senkinek aggodalma, mert a zirczi hittudományi intézet, a theologiai karnak a rend összes tagjaitól támogatott indítványára, szintén 1889-ben, mindenestül Budapestre költözködött át, még pedig — a mit az egri konvent egy évtized előtt még csak óhajtáskép említett fel — a rend saját házába, s ott a növendékek nevelését most már a szerzetes-papi élet szellemének l l) A magyarom, eist. t\ műién. emlékkönyve. 318. lap.
