Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1895
Tartalomjegyzék
59 nyelven kell előadni s az olvasmányok magyarázásánál lehetőleg a latin nyelvet kell használni. Az így szervezendő hat osztályú gymnasium még nem nyújthat elég képzettséget az egyetemi szakpálya megkezd- hetésére; de ha a mostani — Tinin- — rendszer módjára nyolcz osztályúvá kinyújtanók sem lenne a hiány pótolható, mert az utolsó két év tárgyai túlságosan összehalmozódnának; azért a hat osztályú gymna- siumhoz, lyceum néven, egy külön, három tanfolyamból álló tankör szervezését látná szükségesnek, mely a gymnasium és az egyetem közt összekötő kapocs leune s a tanúlót az egyetemen ráváró önállóságra fegyelmi tekintetben is előkészítené.*) Külső szervezetében az Eötvös középiskolája úgyszólván puszta másolata az 1861-iki tanügyi javaslat „főgymnasiumának“, azzal a különbséggel mégis, hogy ebben a „kisgymnasium" csak három, az Eötvös-félében pedig négy osztályból állt; belső berendezése azonban mind a három fokon egészen más volt és, legalább a mi viszonyaink közt, annyira merésznek tetszett, hogy az iskola gyakorlati emberei közt meggyőződésből alig akadtak hívei. Különben a három osztályú lyceum szervezetét, melynek kötelező tárgyait, a második évtől kezdve, az egyetemes műveltségre szükséges tanúlmányokon kívül a tanúlók választott életpályájához szabták volna, mostanra maga Eötvös is nyilt kérdésnek hagyta s egyelőre csak a reálgymnasium (I - IV. osztály) és a gymnasium (V—VI. osztály) részletes tantervét dolgoztatta ki és küldte szét az intézetekhez, hogy „a tanári testületek behatóan tanúlmányozzák s rávonatkozó nézeteiket a főigazgatóság útján vele közöljék.“ Az előbbi — mindvégig átmeneti — tantervet ezzel az egészeu újjal még az esetben sem lehetett volna csak úgy felcserélni, ha a királyi szentesítést mindjárt ebben az első kidolgozásában megnyeri is; azért a leczketerv a következő — 1867/8 — évre általában érintetlen maradt s az átmenet, előkészületül, csak abban állt, hogy az I. osztályban, a német nyelv tanítása elmaradván, a mennyiségtan mellé a „mértani alaktan“ járúit s ezen kívül a mértani rajz, heti négy órával, úgy a szépírás és — a hol volt rá alkalom — a testgyakorlás is kötelező tárgygyá lett; az V. osztályban pedig a mellőzött görög nyelv s később a III. osztálynak szánt hazai történelem helyét a római mythologiai s a világtörténelem egy része — egyelőre az ó- és középkor — foglalta el, itt is kötelező nyári, sőt, a hol már most lehetséges volt, téli testgyakorlással. Még azon az értekezleten a tankönyvek ügye is szóba került. Eötvös szoros szabályéi jelentette ki, hogy az oktatás „egyöntetűsége“ végett, meg azért is, hogy a tanúlóknak, ha intézetet kell változtat-. D Hivatalos intők. 1866/7,
