Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1895

Tartalomjegyzék

22 gyakat az összes felső osztályokban lehetőkig egy tanár tánítsa; hanem a tárgyak és az órák beosztását annyira megmásította, hogy az igaz­gatóknak, ha az utasítást nyomon követik, a munkafelosztásnál vagy az arányosság elvét, vagy a rendkívüli tárgyak érdekét egészen figyel­men kívül kellett volna hagyniok. Mert a helytartótanács azt ren­delte, hogy „a kevesebb órával terhelt tanítók, nevezetesen a felső osztályokban a természettan tanítója — a kinek mások tizenöt-tizenhat órájával szemben csak kilencz órát szabott ki — valamely rendkívüli tárgy — szépírás, franczia nyelv, ének, rajz — különösen a német nyelv előadására kötelezendő,“ mintha bizony egyes tanárok csak azért, hogy szaktárgyaiknál fogva a többieknél kevesebb órát taníthattak, a rendkívüli tárgyak tanítására múlhatatlanúl rátermettek volna. De még nagyobb baja is volt ennek a sebbel-lobbal összeállított tanterv­nek, az, hogy csak átmeneti volt és csak egy esztendőre szólt, a deczember 27-iki udvari rendelet is csak mint ideig való intézkedést hagyta helyben, s a helytartótanács mégsem gondolt rá, hogy legalább a szembeötlőbb hiányokat pótolja, hanem csupán azt cselekedte meg, a mit az udvari rendelet parancsolt rá, t. i. a német nyelvet mindjárt a második félévben a kötelező rendes tárgyak sorába igtatta és a nem tősgyökeres magyar vidékeken az illető nemzetiségek nyelvét, ha mind­járt három volt is, a tanításban a magyar nyelvvel egy rangra emelte;1) különben hagyta az egészet változatlanéi még azután is, mikor a tanügyi bizottság tanterv-javaslatát Bécsben, mint haszna­vehetetlent, 1864-ben félretették.2) így aztán megesett, hogy a hol a tanterv hiányait a tanári testületek a magok jószántából ki nem pótol- gatták, a tanúlók a gymuasiumot úgy hagyták el, hogy némely tanúl- mányszaknak — magyar nyelv, történelem, mennyiségtan — neveze­tes főrészeiről nem is hallottak.3) A nagyközönséget azonban ez az átmenetinek készült és annak is maradt tanterv annyiban mégis kielégítette, hogy a rendes heti óraszámot, mely előbb 24—27 volt, 18—23-ra leszállította és hogy a magyar nyelv tanítására, bár az anyag csoportosításában a czélszerűségre alig volt tekintettel, nagy gondot kívánt fordítani. 4) A magyar nemzet történetének is előkelő helyet biztosított, de azzal, hogy az „osztrák birodalom államisméjének“ ‘) Hivatalos iratok. 1861/2. 2) Mészáros i. m. 40. 1. s) Klamarik: A magyarországi középiskolák újabb szervezete. 127. 1. 4) Vegyes nyelvű gymnasiumoknál a magyar nyelv tanítására a VI—VIII. osztály­ban négy-négy, a kizárólag magyar nyelvüekuél két-két óra volt szánva ; az így felmaradt két-két órát aztán az utasítás szerint a VI. osztályban a természetrajz ismétlésére, az állatok és a növények földrajzi elterjedésének és a földtannak ismertetésére, a VII. és VIII-ban pedig a történelem és a philosophia óráinak szaporítására kellett fordítani. — Az 1861, október 21-iki utasítás. I. 8-

Next

/
Oldalképek
Tartalom