Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1895
Tartalomjegyzék
17 A rendes tárgyak kérdésében, minthogy az általános műveltség követeléseit nem lehetett szem elől téveszteni, számba vehető eltérés, a német és görög nyelvet kivéve, nem igen volt a tanári testületek közt; mivel azonban a helytartótanács, magának sem lévén, irányt a javas- lattevőknek nem adott, annál inkább szerteágaztak a javaslatok abban, hogy a különféle természetű tárgyak minő rangot foglaljanak el egymással szemben, s egy-egy tárgy mennyit kapjon a heti órák számából. Egy részök, hogy az Entwurfuak még nyoma is eltörlődjék, a gymna- siumot vissza törekedett terelui a régi humanismus irányába és a szorosan vett reáltárgyaknak jó formán csak kegyelemből szorított valami kis helyet a tantervben; más részök, a gymnasiumok feladatát a fejlődő gyakorlati élet követelményeihez szabván, az általános műveltség szempontját, s épen a legfelső osztályokban, hova a növendékségnek rendszerint harmada sem juthat fel, majd hogy egészen mellékesnek nem Ítélte. Az e fajta javaslatok egynémelyike szerint a természettan, „különös tekintettel a gazdászatra,“ egymaga több órát foglalt volna el a tantervben, mint az összes — magyar, latin és görög — nyelvek és irodalmak együtt véve. Az egri gymnasium tanári testületének javaslata e részt is közép úton halad; az addig tanított rendes tárgyakat „a magasabb műveltségre való előkészítés szempontjából, de a heti óraszám leszállítása miatt szükséges módosításokkal,“ mind meg kívánja tartatni, még pedig úgy, hogy a természettudományok, a gymnasium humanistikus jellegének sérelme nélkül, fontosságuknak megfelelő figyelemben részesüljenek. A vallástannak — kezdi részletezését a hatodik pont — mint fontosságra nézve a legelső tárgynak, heti két órája a tanúlók vallás-erkölcsi kára nélkül nem kevesbíthető. Egyháziak kezén levő gymnasiumoknál az alsó osztályok hitoktatása, a harmadik pontban jelzett okból, az osztályfőnökökre bízaudó, s ezek az algymuasiumi hitszónoki tisztet évröl- évre akár felváltva is vihetik, ámbár állandóan egynek kezében gyümölcsözőbb lesz az; de a felsőbb osztályokban, múlhatatlanul szükséges, hogy a vallástant ugyanegy tanár tanítsa, a ki felgymnasiumi hitszónok is legyen egyszersmind. A magyar nyelv, ámbár helyes használatának folyton-folyvást gyakorlása az összes tanároknak szoros kötelességük, az eddiginél nagyobb figyelmet kiván; óráinak száma legalább egygyel-egygyel mindenesetre szaporítandó, hogy jeles íróink alkalmas műveiből az iskolában is mennél többet lehessen olvasni. A latin nyelv tanítására, a gymnasium tantervében elfoglalt kiváló helyénél fogva, minden osztályb m legtöbb óra — az alsó fokon hét, középen hat s legfelül öt — fordítandó; az írásdolgozatok és, a III. osztálytól kezdve, összefüggő részleteknek magyarból latinra fordítása hetenkint egy-egy órát mindenesetre megkíván. Az alsó osztályokra mielőbb könnyű olvasmányokról kell gondoskodni s ezek összeállításánál, a klassziku2 ,r-A
