Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1895

Tartalomjegyzék

13 költséggel*) rendbe hozatván és kibővíttetvén, a teljes gymnasium és a tanári testület számára alkalmasan be nem rendezte, s aztán, hogy a gymnasium egységét és függetlenségét biztosítsa, a fentartás összes költségeit, szintúgy mint Egerben és Székesfehérvárott, egészen ma­gára nem vállalta. Hanem ez a Pécs városára és nagy vidékére legfőkép magyaroso­dás tekintetében2) messze kiható esemény csak 1864/5-ben ment végbe. 1860 1-ben itt is, mint Egerben, azt remélték, hogy az iskolák reformja az Entwurf előtti rendszer alapján índúl meg, s az egyházmegyei tanárság előbb a hírlapokban, majd a püspöknél és a helytartó- tanácsnál, a város és a megye közönsége pedig az országgyűlésnél nemcsak a jogakadémiának, hanem a régi philosophiai fakultásnak visszaállítását is egész erejéből sürgette.3) Mivel pedig ez az irányú mozgalom mindazokban a városokban megindúlt, melyek elvesztett főis- kolájok visszaállítását, vagy négy osztályúvá leszállított középiskolájok kiegészítését óhajtották, nagyon félő volt, hogy a m. kir. helytartó­tanács, mely a középiskolai tanitás rendszerének gyors és gyökeres átalakítását ígérte, az elvi érdeket, politikai okokból, a helyi és a személyes érdekeknek könnyen feláldozhatja s ezzel, középiskoláinkat a meddő kísérletezés veszedelmes útjára terelvén, a közelébb lefolyt évtized fáradságos munkájának eredményét nagyrészben meghiúsítja. Ezt akarta Juhász, a ki a helyi és a személyes érdekeknek országszerte előretolakodását nagyon jól látta, a javaslat második pontjában a m. kir. helytartótanácsnak értésére adui. Azt csak futólag érintette, hogy micsoda kár háramlanék a magyar iskolaügyre, ha a teljes gymnasiumok visszacsonkíttatván, a nagy költséggel beszerzett taneszközök és gyűjtemények ezentúl használatlan hevernének, s a tanítórendek számos tagja arról a pályáról, melyre, erőt és időt meg­osztó világi érdekeinek feláldozásával, egész életét rászánta, teljesen leszoríttatnék; „a legfőbb ok — úgymond — a miért a gymnasiumnak mind a nyolcz osztálya együtt és egységes vezetés alatt megtartandó, *) A régi gymnasium épülete másfél évtized után, mely alatt a kincstár még csak nem is tataroztatta, annyira megrongálva jutott vissza a rend birtokába, hogy egészen át kellett építeni, s ezen kívül, hogy a gymnasiumnak mind a nyolcz osztálya s a rajz­terem és a szertárak is helyet kaphassanak benne, egy egészen új kétemeletes szárnynyal meg kellett bővíteni. Ez az átépítés, az új szárnynyal együtt a rendnek, a város segélyén kívül, 63.000 forintjába került. A város 4.000 irtot és 100.000 téglát szavazott meg s a rendnek kőfejtésre éB homokszállításra teljes szabadságot adott. Később még újra 50.000 téglát ajánlott meg, ebbe azonban a főkormányszék nem akart beleegyezni. A város maga feljebbezte meg az ügyet, de a döntést nem várta meg, hanem az 50.000 tégla árát a 4.000 írtból levonta. A városi közgyűlés nagy előzékenységgel még a zene, rajz és tornázás tanításáról való gondoskodást is megajánlotta. — U. o. 263—264. 1, 2) U. o. 75. 1. 3) U. o. 261. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom