Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1895
Tartalomjegyzék
9 megyéje papnövendékeit, magántanúlókul, a maga papjaival ott taníttatta, hogy, ha ősi jogát a lyceum idő fordúltával visszanyerhetné, képzett tanárok dolgában fennakadása ne legyen. A zirczi apáttal kötött egyezkedés 1857/8. végével lejárt. Villax Ferdinand ekkor nem volt már életben, az új zirczi apát meg, pedig rendjének anyagi viszonyai még mindig elég mostohák voltak, egy lépést sem tett az egyezkedés megújítására. Biztosítani akarta a gymnasium egységét és függetlenségét minden eshetőség ellen, azért, ámbár 1858/9-re három világi tanárt kellett fogadnia, az intézet fentar- tásának és ellátásának összes terheit minden habozás nélkül magára vállalta. S ezt az eljárását rendje helyeselte, a jövő pedig igazolta; mert hamar nyilvánvalóvá lett, hogy a lyceumi tanárok, kik annak idején oly nehéz szívvel engedték át helyöket a cistercitáknak, egyátalán nem mondtak még le az „érseki felső gymnasium'1 visszanyerésének reménységéről. Csak az idő fordúljon kedvezőbbre, a többit, úgy hitték, elvégzi majd az érsek és a főkáptalan hagyományos nagylelkűsége, mely, mikor az egyházmegye erkölcsi édekeinek előmozdításáról van szó, semmi áldozattól sem szokott visszariadni. Pázmán Alajos, a lyceumban a természettan tanára — képzett tehetség, lelkes, de féltékenységre hajló természet, a cistercitáknak nem nagy barátjok — volt élesztője ennek a reménynek és lelke az egész mozgalomnak. 1850-ben, mikor Roskoványi főkáptalani helyettes és a zirczi apát közt az alkudozás megindúlt, a philosophiai és a gymnasiumí osztályok egyesítését ő ellenezte legjobban, s a főkáptalani helyettes szóbeli ígéretét, melyet az egyesítés ügyében a pestkerűleti ministeri biztosnak és a zirczi apátnak tett,Bartakovics érsek, még székfoglalása előtt, részben az ő izgatása folytán semmisítette meg; az „érseki felső gymnasium“ ügyében is ő fáradozott legtöbbet az érseknél és a főkáptalan tagjainál, s mikor a kormány, az egyezkedés megszakítása miatt, a következő évre a gymnasiumnak csak négy osztályát ismerte el nyilvánosnak, a philosophia tanárai az ő buzdítására ajánlották fel magokat oly készséggel főpásztoruknak, hogy a lyceumban „a közjó és a családok iránti tekintetből“ s a nyilvánossági jog megnyerésének reményében a VII. és VIII. osztályával együtt az V. és VI. osztályt is megnyithassa. 0 is, társai is biztosra vették, hogy a kormány ennek a nagylelkűségnek láttára eláll merev követelésétől s Bartakovics érsek kérését az Entwurf elvének mellőzésével is teljesíteni fogja. Azért nem csoda, ha reménységöknek váratlan meghiúsultát nagyon fájlalták és, mivel magokra nézve lealázónak vélték, hogy tanítványaikat, az egyházmegye ifjabb növendékségét, érettségi vizsgálatra a cisterci- tákhoz kellett küldeniük, azzal a gondolattal, hogy a gymnasium *) 1894/5-iki Értesítő. 104. 1.
