Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1894
Tartalomjegyzék
5 vei és gazdagságával nemcsak királyokat, hanem ellenségeket is csalogatott falai közé. A tatár pusztítás idején Eger az első áldozatok egyike volt; a tatárok még a szerencsétlen sajómezei ütközet előtt megtámadták, kirabolták, népének nagy részét a kanonokokkal együtt legyilkolták s házait és templomait, köztök a sz. János templomát is, felégették. Somjaiból fel sem épülhetett még igazán, mikor Kún László 1280-ban azon ürügy alatt, hogy II. Endre egri püspök hűtelen lett hozzá, kedves kunjainak zsákmányul adta, kik a várost és várát kirabolták és feldúlták. Ludányi Tamás, a vasfejű, alatt, mert nápolyi László pártjára állott, Rozgonyi megszállotta és Zsigmondhoz visszahódította. Rozgonyi Simon püspök idejében, ki a felvidék urait és polgárságát Ulászló részére bírta, Telef vezérök alatt a csehek lepték meg és rabolták ki. 1451-ben, miután Héderváry László Losoncz mellett a csehek kezébe esett, Giskra fogta ostrom alá. 1400-ben az Ulászló és öcscse, Albert, közt kitört viszálykodás Egret vidékével együtt elpusztította, s csupán a várat sikerült Dóczy Orbán püspök lelkes csapatának megmentenie. 1514-ben a lázadó pórcsapatok nemcsak a várost, hanem a várat sz. János templomával együtt felégették. Ha mind e csapásokhoz liozzáveszsziik még a legnagyobbat, mely Egret a mohácsi vész után érte, nagyon érthető, hogy a régi műveltségnek és a fejlődő iskoláknak, melyek a békés évtizedek alatt kétségtelenül fel-felújúltak, még csak nyomuk sem maradhatott. Mert a legkeserübb sors csak most, a mohácsi vész után várakozott Egerre. Hármas romboló vihar támadt fel ellene: a pártviszály, a Protestantismus és az izlam. Eger vára a XVI. század elején nem volt még erőd számába vehető; templom, püspöki palota és a káptalani lakóházak voltak benne, s inkább csak arra szolgált, hogy a hatalmas egri püspökök tekintélyét külsőleg is emelje, azért a helyi biztonság és az úri hatalom védő eszközein kívül alig volt egyébbel felszerelve.1) Helyzeténél fogva mind a mellett elég jelentékeny volt arra, hogy I. Ferdinand és Szapolyai János versengésének állandó tárgya legyen. 1527-ben Salm Miklós, Ferdinand vezére, szállotta meg és kirabolta; még azon évben újra Szapolyai katonái dúlták, s egy év múlva megint Ferdinand serege zaklatta; 1529-ben, a török támogatásának hírére, Buda után küzdelem nélkül esett vissza Szapolyai kezébe, de csak néhány hónapra, mert Seredy Gáspár november közepén már Ferdinand kezére hódítja, hogy a következő év elején megint a Szapolyai kezébe jusson. Ekkor, az ellen királyok közti fegyverszünet idején, Csaby István várgondnok tette védelemre alkalmas erőddé Eger várát, a püspöki javak jövedelméből. 1541-ben az erőszakoskodásairól, birtokfoglalásairól és kétszínűségéről híres Perényi Péter Eger várát s vele a püspöki javakat is l) Szederkényi: Heves vármegye története. II. kötet.
