Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1894
Tartalomjegyzék
98 mikor a magyar honvédsereg Windischgraetz seregével a kápolnai véres csatát vívta (február 26—27.), és csak három napig szünetelt (márczius 1—3), mikor a császári sereg a várost megszállta és meg- sarczolta. Sarczul a cistercita konventre is kivetettek ötszáz forintot és néhány hordó bort.1) A mint a német kivonúlt a városból, a félévi vizsgálatokat — épen azok szakadtak meg — folytatták és az első félévet márczius 18-án befejezték. Egy heti szünet volt a második félév megkezdéséig. Minikus Yincze ezalatt — a vadászcsapat január végén itthon volt — állandóan gyakorolta a tanúlókat a fegyverfor- ..gatásban,mert a kormányelnök országjárásában közel volt már Egerhez, és a tanúlók meg akarták mutatni, hogy nemcsak a tanúlásban, hanem a fegyverforgatásban sem maradtak hátra más városok tanúlói mögött. Kossuth gyújtó dicséretén kívül fél napi szünetet nyertek jutalmul; több nem igen telt már, mert nagyon kétséges volt, elhúzódhatik-e még az iskolai év csak pár hónapig is. Nem rendeletek döntöttek már akkor, hanem a körülmények; ezek szabták meg, meddig lehet még húzni az esztendőt. Tanügyi felsőbb hatóság, melytől rendeletet lehetett volna várni, név- leg is alig volt már. Az utolsó ministeri rendelet, mely a tanárokat nyilatkozatra szólítja fel, hogy miféle szaktárgyakat kívánnak választani a jövőben, jóval az év megnyílta előtt érkezett a zirczi apát útján; azontúl csak egy értesítés jutott még el Egerbe Richter főigazgatótól Kassáról, az is egy egész hónapi késéssel, deczember 1-jén, arról, hogy a főigazgatók hatáskörében változás még nem történt; ettől fogva egy szónyi hivatalos írás sem jött az igazgatóhoz az egész 1848/9-ik esztendőben. Az igazgató volt a legfőbb hatóság; a szülőkkel szemben egy maga felelt mindenről. Hadseregünknek Isaszegnél nyert fényes győzelme (ápril 5.) a közel béke reményét keltette a hadak pusztításától szomorú vidéken; a debreczeni függetlenségi nyilatkozat hírétől azonban ez a remény is szétfoszlott, s a lelkesedés kitörését nemcsak a kolera csökkentette, sokkal inkább a most már teljessé lett bizonytalanság nyomasztó érzése. Ápril 29-én a függetlenség ünneplésére szorongásig megtelt ugyan a tágas székesegyház buzgón imádkozó hívekkel, de a gondolkodóbbak buzgóságának forrása a hazafias aggódás volt, nem a lelkesedés, s a szülők közül, kik a teljes katonai rendben dobszóval felvonúlt gyermek-ifjú tanúlókat könyes szemmel nézték, sokan nem diadalmas honvédseregünk leendő vitéz katonáit kiták bennök, hanem a debreczeni országgyűlés ápril 14-iki végzetes lépésének ártatlan áldozatait. Az aggódóknak lett igazok, fájdalom, nem az álmodozóknak. Két hónap sem múlt még el, mikor az aggodalom az orosz hadak beözönlésének hírére rémületté vált. A vidéki tanúlókat nem volt tanácsos sokáig ') Az egri cist. konvent korjegyzetei.
