Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1894

Tartalomjegyzék

85 nélkül. Többen akadtak, főleg a két felső osztályból, a kik a philo- sopliusokat és juristákat utánozva éktelenül káromkodtak, szüleik pártállása miatt egymást gúnyolták, verekedtek, az iskolát kerülték és a város félrébb eső helyein vagy a városon kívül levő pinczékben a szülők és a szállásadók gondatlansága miatt vagy épen példájára, sőt biztatására lerészegedtek. Szigorú büntetés érte az iskolai fegyelem ellen ily módon vétőket s azért, a tanűlók számát (350—400) meg a fegyelmetlenségre csábító példák és alkalmak sokaságát tekintve, nagyobb kihágások nem fordultak elő nagy számban. A legtöbb súlyo­sabb fenyítés, tizennégy, épen a legvéresebb választás évére, 1833/4-re, esik s ugyanannyi 1839/40-re, a város társadalmi életének leginkább megbélyegzett évére. Az első alispán szigorú közbeléptére a súlyosabb kihágások száma nagyot csökkent a városban, és a társadalmi rend, melynek megbon­tását az ellenzék higgadtabb része is nagyon restelte, talán helyre is állt volna lassankint, ha a megye politikai életében az elítéltek fog­sága idején beállott békének a helyettes főispán halálával hirtelen vége nem szakad. Gombos helyét előbb tisztjénél fogva, a következő évben (1841.) pedig kinevezés útján Almásy Gedeon feglalta el, kit bár a Keglevich-párt jelöltje volt, a megye összes nemessége egyhan­gúlag választott első alispánná (1837). A Keglevich-pártiak, mivel ellenzéki volt, azt várták tőle, hogy, mint első alispán, a vármegye első tisztségével járó hatalmat kizárólag az ő pártjok érdekében fogja latba vetni; mivel pedig nagy hamar úgy látták, hogy nem engedi magát sugalm áztatni és, mint a rendkívüli fenyítő törvényszék felál­lításából is kitűnt, intézkedéseiben a pártszempontok fölé emelkedik, gyanúba fogták, hogy Pyrker szolgálatába szegődött. Pedig mindössze csak módosúlt előbbi nézete, a mennyiben, főkép alispánsága alatt szerzett tapasztalataiból, lassankint meggyőződött, hogy a Keglevich- párt némely belső emberei nem tisztán a nemzeti alkotmány és mívelt- ség czélszerü átalakítását tartják szemök előtt, hanem első sorban arra törekszenek, hogy az értetlen tömeg vállán a hatalom osztatlan birtokába jussanak és, a legszélsőbb szabadság zsarnokságával a mér­sékeltebb véleményeknek még nyilvánúlását is megakadályozva, a megyei ügyek felett kényök-kedvök szerint intézkedhessenek; azért hogy a megyei gyűlések, melyeknek a választási vérengzések miatt úgy is nagyon rossz hírök volt az országban, ismét a szélsőségek útjára ne tévedjenek, már mint alispán a két párt mérsékeltebb részének befolyását növelni és az országos reformkérdések tárgyalásának idejére biztosítani törekedett. Azonban az ellenzéknek az 1833-iki vérengzés miatt 1837-ben elítélt vezérei most, hogy a tömeg előtt, mint „a nem­zeti ügynek mártírjai“, népszerűségükben még inkább gyarapodtak, a mérsékelt haladás elvének diadalra jutását, mert ez az ő elvökkel

Next

/
Oldalképek
Tartalom