Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1894
Tartalomjegyzék
74 Méltóságod itt létekor tapasztalt. Nem tagadom hát, hogy ez évi első tanácskozásunkban én indítványoztam, hogy a polgári életre kiváltképen szükséges tanúimányoknak, minő a történelem, földrajz, természetrajz, számtan, legkivált pedig a magyar nyelv, sikeresebb előadása végett a magyar nyelvet használják eszközül, de úgy, hogy ha talán egyikmásik tanúlónak — mert különféle helyekről verődnek össze — nehezére esnék a kérdésre magyarúl felelnie, az olyannak szabadságában álljon, hogy latin nyelven felelhessen. S e tanácsomat követvén társaim, a nevezett tárgyakat magyar nyelven adják elő, de közben- közben, a hol szükségét látják, a latin nyelvet is használják. “*) A főigazgató november 10-én már felelt Rezutseknek. Kívánatosnak tartja ugyan, hogy az ország összes tanintézeteiben a magyar nyelv legyen a tanítás nyelve, mind a mellett hivatalos kötelességének tartja utasítani az igazgatót, hogy a tantárgyakat újabb királyi rendeletig latin nyelven adassa elő s a magyar nyelvet csak a bővebb magyarázatoknál engedje meg. De Egerben jóval előbbre haladtak már a megkezdett úton, mintsem veszély nélkül visszafordúlhattak volna; tovább is csak magyar nyelven tartották hát az említett tárgyak előadását, mert ismerték a nemzet közhangúlatát és meg voltak győződve, hogy a magyar nyelv rövideden be fog lépni megillető jogaiba. S a főigazgató sem sürgette tovább, hogy a rendelethez betüszerint ragaszkodjanak; örült, hogy az országszerte mutatkozó izgatottság közt is elég jól folyik a tanítás ügye Egerben. Mert az egyre élénkülő nemzeti törekvések lassankint erős izgalmat keltettek mindenfelé; az ellentétek nemcsak az országgyűlésen, hanem a megyei székhelyeken is mind élesebben ki kezdtek tűnni. A szenvedély hevében szavak hangzottak itt is, ott is, előbb csak azon korlátok ellen, melyek a szabadságnak, aztán azok ellen is, melyek a féktelenségnek állottak útjában. A reform-eszmék lelkes hirdetői mellett mindenütt akadtak lelketlen izgatok, kik az ősi alkotmánynak nem a változott viszonyok szerinti javítására, hanem felforgatására s ezzel minden tekintély lerontására törekedtek. Kielégíthetetlen önzésükben minden eszközt megragadtak, hogy az ellenpártot megrémítsék: gyanúsítás, gyalázás, rágalom napi renden volt; a legszebb, legnemesebb neveket sárba tiporták, a legelső férfiakat a gúny és gyalázko- dás fegyvereivel támadták nemcsak a gyüléstermekben, hanem a tapasztalatlan ifjúság füle hallatára az útczán úgy mint a családban; sőt még tovább is mentek, nemcsak a serdültebb fiatalságot, hanem a gymnasiumi gyermek-ifjúságot is bele izgatták a tüntetésekbe. Egerben sem volt különben. A konzervatív és a liberális párt számra nézve igen egyenlő volt, azért rendes megy egy ülés is ritkán esett meg a ') Consign. Epist. Ofíic.
