Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1894
Tartalomjegyzék
68 VII. Fejezet. 1827. augusztus 26-ik napja szomorú emlékezetű nap Eger város és a gymnasium történetében. Az 1880. augusztus 23-ikinál is borzasztóbb tűzvész a belváros nagy részét a cisterciták templomával, rendházával és gymnasiumával együtt újra elhamvasztotta; a leroskadt gerendahálózat nemcsak a gymnasium és a rendliáz épületének, hanem még a templomnak boltozatát is nagyon megrongálta. Oly nagy volt a pusztúlás, hogy az összes épületeknek egy időben helyreállítására még csak gondolni sem lehetett. A rend apátja, Villax Ferdinand, az épen küszöbön álló nagy szünet alatt csupán a gymnasium épületét fedette be, azt is csak nagy sietve és ideiglen, hogy az iskolai év a rendes időre, november elején, meg legyen benne nyitható; mert a régi épület helyett, melyet utcza választ el a rendháztól, a rendház nyugati szárnyát szándékozott gymnasiummá átalakítani. Akkor nem is sejtette még, minő követelésekkel léphet majd fel a jövő, azért, csak a jelen parancsoló szükségére gondolva nagyon sietett, hogy az átalakítás, mely az akkori viszonyoknak teljesen megfelelt, mennél hamarább megtörténjék. Szándékát a hely csendes volta és a felügyelet könyebbsége javallottá, a szükség pedig, melyet a roppant veszedelem okozott, sürgette. Úgy számított, hogy, ha a gymnasium épületét eladja, kisebb épűlettömeget kell helyreállítania s az eladott épület árával is könnyebb lesz a helyreállítás terhe. A kétemeletes nyugati szárny tizenhat öl hosszú nagyobbik fele, hat teremre osztva, a tanúlók számára külön bejárattal és lépcsővel 1829. tavaszán már teljesen fel volt szerelve, és a tanúló ifjúság a második félévet már abban kezdette meg; a régi gymnasium-épűletet pedig, a helytartótanács beleegyezésével, hatezer forinton Pyrker érsek vette át. Pyrker aztán rendbe hozzatta az épületet, hogy az elemi iskolával együtt a tanítóképző intézetet s az ének,- zene,- és rajziskolát majd ott rendezze be; de arra gondolván, hogy Eger városának a katonaság részére alkalmas épülete nincsen, a városnak ajándékozta. A gymnasiummá átalakított nyugati szárny emeleteit az előtt az apáti lakosztály és részben a konvent tagjainak lakószobái foglalták el. A gymnasium berendezése után az apátság egy teremre és két szobára szorítva, a templom és az északi szárny közti kisebbik félben és a második emelet lebontása után, díszes kőpárkányzattal ellátva, egészen átalakúlt, a konvent tagjainak pedig, némi belső átalakításokkal, az északi szárny két emelete rendeztetett be lakásul. Egy idejűleg a templom helyreállítása is folyt, és az eddigiekhez hasonló veszedelem elhárítása végett az összes épületek palatető alá kerültek. 1833-ban a templommal eljutottak már annyira, hogy meg lehetett
