Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1894

Tartalomjegyzék

tudomást vegyen s a nevelés-oktatás érdekeit tőle telhetőleg előmozdítsa, az atyai szívnek jól eső büszkeséggel látja, hogy a rend nagy áldozatai nem esnek hiába. Intézete iránt úgy találja, nem csökken az egyházmegye főpásztorának és főkáptalanjának hagyományos érdeklődése sem, habár most már, a körülmények megváltoztával, nem oly szoros is többé köztök a viszony, mint régente, mikor nemcsak a szegény tanúlóknak, hanem a szegény konventnek is támogatói voltak. Az egyesítés előtt a jó lelkű és nagy szivü Fuchs Ferencz érsek az egri konventnek bérbeadott szőlő után nemcsak a dézsmát, hanem az árendát is egész haláláig elengedte, sőt 1806-ban tűzifát is ingyen szállíttatott a konvent és a gymnasium részére.1) De többet, nagyobbat is tett; 1806-ki ösztöndíj-alapításával, mely az egri gymnasiumhoz kötött ösztöndíj-alapítványok közt időrendben a második, örök emlékezetűvé tette nevét az egri gymnasium történetében.

Handler Gyijrgy Ignácz egri kanonok és választott vovadrai püspök nyitja meg a gymnasiumi tanúlók állandó jótevőinek sorát. 1743-iki végrendeletének tizennyolczadik pontjában ötszáz r. forintot rendelt örök alapítVánykép nemes származású, jeles tehetségű, szorgalmas és jómagaviseletü szegény tanúlók számára. Az alapítvány kamatjából (30 r. frt.) a helytartótanács 1777-ki megerősítő réndelete szerint évenkint mind az öt osztályból egy-egy tanúló hat frt jutalomban részesült. Csekély összeg; de egy-egy szegény tanúlóra nagy jótétemény volt ez akkor, midőn a káptalan dékánja ötven, jószágainak felügyelője százhúsz, uradalmi orvosa pedig hetvenöt forint évi fizetést húzott, s maga Handler, mint a káptalan országgyűlési követe, a maga, szolgája, kocsisa és lovai teljes ellátására, a szálláspénzt is beleszámítva, két r. forint napi díjat kapott.2)

Eger utolsó püspökének, a nagy Eszterházy Károly grófnak, halála (1799.) után I. Ferencz király a tizenegy vármegyére s a Jász- Nagy-Kún- és a' Hajdú-kerületre kiterjedt roppant egri püspöki megyét 1804-ben, VII. Pilis pápa beleegyezésével, három részre, az egri, kassai és szatmári egyházmegyékre, osztotta. Ekkor az egri püspökség érsekséggé emeltetett és hatósága a belőle kiszakasztott két püspökségen kívül a rozsnyóira és a szepesire is kiterjesztetett. E felosztást, a lakosság megszaporodtával, főkép az tette szükségessé, hogy a főpásztori felügyelet, melynek sikeres gyakorlása a megye szertelen nagysága miatt a legjobb szándék mellett sem volt már lehetséges, a szükséges fegyelem fentartására s ezúton a katholikus hívek buzgóságának élesztősére lehetővé váljék; másrészt pedig, hogy a székhelyek szapo') Schumau apát feljegyzése. — Az egri cist. kovvent levéltárában.

2) Juhász Norbert: Az egri gymnasiumi tanuló ifjúság ösztöndíjai, jutalmai és ezek alapitói. — Az egri kath. főgyiun. 1861/2. iskola évi Programmjában.