Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1894
Tartalomjegyzék
54 igazgatója volt.1) A mint 1801-ben a visszaállítás közeledésének hírét vették, részint személyesen, részint Írásban, meghányták-vetették egymás közt a visszaállítás által rájok háruló terhek és kötelességek kérdését. Világos volt, hogy a pilis-pásztói apátságnak négy vármegye területén elszórt aprós javadalmai nem hajthatnak annyi jövedelmet, hogy a gymnasiumnak megtelő tanerőkkel elláthatására új tagok neveltetését és e fölé még az apáti hivatallal járó kiadásokat is megbírhassák. Akkor még, mikor a gymnasiumot első ízben átvették, könnyű volt a helyzetök; az apáti hivatal költségei a wellehradi kolostort terhelték s ezen felül az egri konvent számára is Wellehrád nevelt és neveltetett új tagokat; az egri konvent és gymnasium költségeit elég bőven fedezték tehát a pilis-pásztói apátságnak és a konventhez tartozó kisebb fekvőségeknek jövedelmei, mert a cisterciták az akkor gazdagon felszerelt templom kiadásainak fedezésére szolgált gyógyszertáron kívül, az 1777-ben kötött szerződés, valamint az ezt megerősítő 1784-ki diploma alapján, a jezsuiták után maradt hat darab —• összesen mintegy háromszáz kapás — szőlőt, a Barkóczy püspöktől ajándékozott majorkertet és a Foglár-féle házat is megkapták, s akkor az összes épületek majdnem egészen újak s kitűnő karban voltak, a szükségesekkel — az egy könyvtáron kívül — teljesen felszerelve. Mégis már akkor, hogy a wellehrádi apátság eltöröltetett, arra gondoltak, hogy, ha konventjök az anya-konvent, sorsára nem jutna, nekik szükségkép valamely magyarországi apátsághoz kell csatlakozniok. Azért, mikor 1790-ben három évvel azelőtt elidegenített javaik és jogaik visszaszerzését kérték az országgyűléstől, egyúttal azt is kérték, hogy a pilis-pásztói apátság a talán legközelebb választandó zirczi, vagy szentgotthárdi apátnak rendeltessék alája. Most is ez volt a nézetök, ez az óhajtásuk, annál inkább, mert a pilis-pásztói birtokdarabokon kívül, melyek tizenöt évi rabló gazdálkodás után nagyon siralmas állapotban voltak, másra semmire sem támaszkodhattak; a templom jövedelmező gyógyszertárát, a Foglár-féle házat és a háromszáz kapás szőlőt a kormány még 1787-bon végleg, visszavehetetleniil eladta, a templom értékes kincsei: a sok arany-ezüst kehely, a szentségtartó, a hat darab — összesen százhuszonhat font súlyú — tiszta ezüst gyertyatartó, liadiköltségre mentek; templom, kolostor, gymnasium kívül-belül, tetőtől-talpig teljes megújításra várt. Figyelmeztették is erre a kormányt s arra kérték, hogy addig is, míg a zirczi apátságnak, mely 1700-tól a porosz-sziléziai heinrichaui apát alatt állt, önállósítása előreláthatólag bekövetkezik, a pilis-pásztói apátságot csak perjellel kormányoztassa. A király máskép határozott; azt akarta, ') A szombathelyi püspök határozott kívánságára fogadta el az igazgatóságot. Echumau erre vonatkozó levele az egri eist. konvent levéltárában.
