Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1894
Tartalomjegyzék
46 tőlök, hogy pontosan az előre kitűzött órában testületileg jelenjenek meg fizetősökért a sóliivatalban és a pusztán rézgarasokkal és kraj- czárokkal tele zacskót magok czipeljék végig a városon; azt az órát pedig, mikorra oda rendelte őket, épen az előadás idejére tűzte ki, mikor magok nem mehettek, a kurátort meg hiába küldték, mert annak a pénztáros nem adta át a pénzt; s így néha hónapokig is halogatta fizetősök kiadását. Az igazgató a kincstári hivatalhoz fordult, hogy utasítsa a pénztárost tisztességes eljárásra, mert ők, mint papok, királyi szolgálatban is érdemesek arra, hogy egy alacsony gondolkozásű és rossz lelkű államhivatalnok csúfságot ne követhessen el rajtok büntetlenül. A postatiszt sem bánt velők sokkal különben; az igazgatóktól, vagy a főigazgatótól érkezett, vagy a hozzájok küldött hivatalos leveleket visszatartotta és pénzt követelt kiadásukért vagy elküldésükért. És e visszaélések ellen, pedig a helytartóságnál is eleget panaszkodtak, vagy nem, vagy csak nagy ritkán és évek múltán nyertek valami vékony orvoslást.1) Az is nagyon súlyossá tette helyzetüket, hogy, a legalsó fizetési osztályba letaszítva, a megélhetés bajaival kellett küszködniük s még arra sem volt kilátásuk, hogy betegség, vagy elöregedés esetére némi nyugdíjra számíthattak volna. És mégis, mikor a helytartótanács 1791-ben a magyar nyelvnek mint rendkívüli tárgynak tanítását elrendelte, ők a magyar nyelvet rendes tárgynak s tanítását rendes időben tartandónak óhajtják, „mert, hacsak rendkívüli tárgyként tanítjuk — írja az igazgató — a siker nagyon kétséges; a szülők nagy része, főkép a szegényebb, nem taníttatja rá fiát, korlátolt Ítéleténél fogva azt képzelvén, hogy csak a professzorok akarnak belőle pénzelni. S Egerben annál könnyebben tanítható rendes tárgyul, mert a tanárok nemcsak mindnyájan tudnak magyarul, hanem mindnyájan törzsgyökeres magyarok is.“2) A rozsnyói igazgató Schumanhoz fordúl tanácsért és utasítá- tásért, hogy intézetében miképen rendezze be a magyar nyelv tanítását, mert „tapasztalásból tudja — úgymond — hogy a magyar nyelv az egri gymnasiumban nem közönséges kezekben vagyon.“ Schuman örömmel siet eleget tenni a megtisztelő kívánságnak s pár hét múlva, január 14-én, átküldi neki a kidolgozott módszert, mely szerint az egri gymnasiumban a magyar nyelvet tanítják.3) 1790-ben szóba került már a Ratio Educationis módosítása. A gymnasiumok tanári testületéit is felszólították, hogy terjeszszék fel ez iránt véleményöket. Az egri gymnasiumból felterjesztett vélemény azon időkhöz képest sok figyelemre méltót foglal magában. „A *) *) Cousign. Epist. Offie. 2) U. o. 3) U. o.
