Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1894
Tartalomjegyzék
44 kettő kivételével, Egerben maradtak, magánházakban vettek lakást s így, szétszórva, éldegéltek. E szétszórtság azonban a szükséges iskolai felügyeletet nagyban nehezítette, azért Eszterházy püspök az igazgatónak, hogy ő legyen legalább közel az iskolához, lakást és hivatalos szobát a seminarinmban rendelt, hol tanártársai is, a tanúlók és a szülők is mindenkor könnyen és szabadon felkereshették. A főigazgató, Török Lajos gróf, Bécsből visszautaztában, Jászberényben és Gyöngyösön tett hivatalos látogatása után, júnis 20-án az egri gymnasiumot is meglátogatta. Többet talált, mint a mennyit remélt, s még eltávozta előtt kiállított hivatalos levelében nemcsak elismeréssel, hanem meleg hangú dicsérettel is kitüntette a tanári testületet.x) II. József, úgy látszik, még mindig túlságosan sikeresnek találta a vallásoktatást, mert a következő (1788/9.) évre a hétköznapi kate- chesiseket eltiltotta. Ketten, a poesis tanára és a humanisták exhorta- tora, megváltak erre az intézettől és egyházmegyei kötelékbe léptek. A helytartótanács egy volt dömést — Horváth Öcsébet — nevezett ki az első grammatikai osztály tanítására, s így a tanári testület ez évben csak öt tagból állott. Utóbb világi tanárok is neveztetvén ki, a tanári testület egészen vegyessé vált. Az 1786-tól fogva német nyelven érkezett hivatalos iratokat az igazgató még mindig latin nyelven jegyezte be az iktatóba; csak 1788. deczembertől 1790. februárig kényszerűit, felsőbb rendeletre, német nyelven végezni a beigtatást s egyszersmind a helytartótanácscsal folytatott levelezést. A főigazgatóhoz azonban mindvégig latinul írt, pedig német nyelven is elég szabatosan tudott írni; Török Lajos gróf nem kívánt tőle német felterjesztéseket s azt is elnézte, hogy Schuman az iskolában nem sürgeti a német előadást. Meg volt rá az oka, hogy miért nem sürgette : minden újabb rendelet egy-egy tőrdöfés volt szívébe, mint katholikus papnak és magyar embernek. „Mit nem kell még szenvednünk német ministerektől, német királytól és német palatínustól !“* így sóhajt fel egyik tiszttársához, a rozsnyói igazgatóhoz, írt levelében.2) II. József halálának hírére megkönnyebbült a szíve. Azt is remélte, hogy az 1787-ki sérelem orvoslást fog nyerni: visszanyerik elidegenített javaikat és intézetöket, Azért alig hogy összeült Pozsonyban az országgyűlés, hogy a magyar nemzet alkotmányát és nyelvét visz- szaállítsa, volt perjelükön kívül, ki ekkor Wellehradban betegen feküdt, egybegyűltek a szétszórva élt cisterciták, hogy elvett jogaik visszanyeréséhez az országgyűlés támogatását kérelmezzék. Scliumaiit bízták ‘) Consign. Epist. Qffic. 1787/8. 2) Consign. Epist. Offic. 1889/90.
