Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1894

Tartalomjegyzék

31

belsejét különféle jól egybevágó színű márványozattal, festészeti és szobrászati czifrázatokkaL A boltívek Borgia sz. Ferenc életének kiválóbb mozzanatait, az egyház sz. doctorait, s a karzat fölött a zsoltá- rozó koronás prófétát ábrázoló falfestményekkel s végre az egészhez illőleg alkotott és ékesített szószékkel. E templom akkor az ország legszebb templomainak egyike volt; feldíszítését a jezsuita atyák ittlétek legutolsó évében fejezték be.

Drágább emléket alig hagyhattak volna magok után, mikor, társulatuk az 1 773. jun. 2l-én kelt gyászos emlékű „Dominus ac Bedemp- tor“ bullával „hogy a béke és kiengesztelődés a Bourbon-udvarok- kal helyre állíttassák,“ eltöröltetvén, minden jobb lélek fájdalmára eltávoztak.

IV. Fejezet.

Az 1773. október 1-én kelt kir. helytartósági rendeletet negyedik pontja szerint a Jézus-társaság feloszlatását végrehajtó egyházi, köz- igazgatási és kincstári biztosok, mint egyebütt, Egerben is meghagyták a tanárokuak, hogy a helytartótanács további intézkedéséig folytassák a tanítást. Az egri gymnasium legutolsó évi tanárai, nagyobb részt huszonnégy-huszonöt éves fiatal jezsuiták , mivel önzetlen munkájok fejében a kormány részéről semmi emberséget sem tapasztaltak, nem voltak rábírhatok a maradásra. Csak azt kérték, hogy emelje a kormány azt a csekély „kegydíjat,“ melyet számukra kiutalt, hogy alamizsnára ne kelljen szorúlniok, s az élelmi szereket, melyeket éléstárukban lefoglaltatott, adja vissza nekik, vagy adja el olcsó áron. Hasztalan volt kérésök, Eszterházy gróf püspök is hiába szólt mellet- tök; a helytartótanács elutasította őket kérésükkel. Akkor kijelentették, hogy, ha nyomorogniok, ha koldúlniok kell is, másutt keresnek állást magoknak, ott, hol legalább háborítatlanul szolgálhatnak Istennek és az emberiségnek.1)

Az egri gymnasium ügye veszedelemben forgott. Az iskolai év megnyitásának ideje itt volt már, s a kormány nem tudott tanárokat küldeni. Eszterházy püspök nagylelkűsége húzta ki a kormányt hínárból, hogy megyéjének székhelye nagy időre el ne veszítse gymnasiu- mát. A gymnasium fentartásának és ellátásának terhét nem vehette ugyan magára állandóan, mert a megyéje területén és családi birtokain tervbe vett, vagy már megkezdett templomok építéséről nem mondhatott le, sem a felsőbb tanúlmányok számára épülő lyceumát nem hagyhatta félben. Segített mégis a bajon, a hogy segíthetett, legalább ideiglen; hat fiatal papját elvonta a lelkészkedéstől és tehet') Ac-ta Jesuitiea. 5058. sz. — Orsz. levéltár.